Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
Forrásmunkák jegyzéke - 2. Táblázat
157. Sorszám Vízfolyás: Tarján patak Völgy elzárás helye: Vizslás és Kisterenye községek között, a Kisterenye-Salgótarján közti vasút Kisteré- nye Bányatelep állomása fölötti első' vasúti őrházzal szemben, a patak jelenlegi 3+150 szelvényében. A tározó hasznosítása: egy célú Domborzati viszonyok A tározásra kiválasztott völgyszakasz a Mátrától ÉNy-ra elterülő dombvidéken fekszik. A völgyszakasz szélessége nagyjából egyenletesen 300 és 500 m között váltakozik. Völgyelzárásra különösen alkalmas szűkülete nincs. A völgyben a völgyoldalak részben kopárak, részben műveltek, kevés az erdő borította lejtő. A völgyfenéken - amelyet a térkép ugyan vizenyősnek jelez — mezőgazdasági művelés folyik. Az elzárási szelvény helszínen felvett völgyszelvényét, a vázlatos völgy-hosszszelvényt és a domborzati jelleggörbéket a mellékelt ábra tünteti fel. A várható igényeknek (árvíz visszatartás, 204,00 m B. f.) 9,00 m magas gát felel meg - a legnagyobb vízmélység ség 7,00 m. A gátkorona hossza kereken 1000 m. A tározó helyszínrajzi vázlata a Függelékben található. A völgy baloldalán fut a Kisterenye-Salgótarján vasúti fővonal, amely a tározótérbe kerülne - a költséges vonaláthelyezés helyett a vasutat hossz-töltés építéssel lehet mentesíteni. A tározó részletes tervezésénél különös gondot kell fordítani a vízminőségre, mert a patak ipari szennyvíz-terhelése jelentős. Megépítése esetén kb. 2,0 km hosszú távvezeték szakasz áthelyezése szükséges. Geológiai viszonyok A tározásra kiválasztott völgyszakaszon a völgyoldalakat a laza kőzetű fekü törmelékével kevert löszös agyag borítja. A vidék harmadkon kőzetei igen változatosak, így vízzáró képességük és állékonyságuk is az. Tervezés előtt ezért részletesen meg kell vizsgálni a völgyoldalakat, pontosan feltárni, hogy mi a szálban álló kőzet, milyen vastag és mennyire vízzáró löszös takarója, hol vannak szivárgók, milyenek az állékonysági viszonyok. A völgytalp anyaga erősen homokos talajú. Az allúvium mélyebb részét megmutató feltárás a völgyszakaszon nem mutatkozott. Fúrási szelvények szerint a völgyben az alluviális hordalék alatt kavicsos homok van. Ez az allúvium, noha erősen homokos, vízzel való borítás esetén gyorsan beiszapolódhat. Egyetlen bizonytalanság, hogy vastagsága és folytonossága ismeretlen; olyan kisebb foltok, ahol a kavicsos homok a felszínhez közel van. Hidrológiai viszonyok A 71,3 km5 kiteijedésű vízgyűjtő a Zagyva vízgyűjtő ÉNy-i szélén helyezkedik el. A 300-400 m magasságot elérő vízgyűjtő lejtői meredekek, a . patak szabályozott mederben, depóniák között halad, a lefolyás ezért gyors. A felszíni lefolyásból és különböző vízbevezetésekből táplálkozó patak középvízhozama 0,230 m3/s-ra tehető. A tervezett elzárás helye alatt mintegy 650 m-re épült a Zagyva-Tama vízgazdálkodási rendszer egyik automata távmérő állomása; működésével - gyakorlatilag az elzárási szelvényről - folyamatos vízhozam adatsor áll majd rendelkezésre. A tározó teljesítőképességére vonatkozó adatok a következők: A kiépítettség mértéke Hasznosítható vízhozam (m3/s) Tározót ér szükséglet (106 m3) Teljes 0,230 25,3 Gazdaságos 0,143 3,5 Éves 0,085 1,0 A várható igényeknek megfelelő 2,4 • 106m3-es tározótérfogat kereken 58% kiépítettséget jelent. Helyszíni szemle: 1975. augusztus 8.- 84 -
