Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
Forrásmunkák jegyzéke - 2. Táblázat
Völgyelzárás helye: A Parádi Tárná és Pétervásári (Ceredi-) Tárná egyesülése felett a Parádi Tárná 0+250 szelvényében. A tározó hasznosítása: többcélú A Parádi- és a Pétervásári (Ceredi-), valamint az egyesült Tatna völgyében számos tározási lehetőség van (áttekintésüket lásd a 140. sorszámú lehetőség ismertetésénél). A Magyarország Vízkészlete — III. Víztározás! lehetőségek tanulmány 116. szám alatt foglalko ott a Parádi Tama völgyében tározási lehetőséggel az ún. Rögtön tanyánál levő völgyszűkület elzárásával. E lehetőség kihasználása esetén azonban Recsk jelentős része víz alá kerülne. A 144. és a 148. sorszámú lehetőségek gyakorlatilag kizárják egymást. 148. Sorszám Vízfolyás: Parádi Tárná Domborzati viszonyok A tározásra kiválasztott völgyszakasz szélessége 400 és 700 m között van. Mindkét völgyoldal - rövid szakaszoktól eltekintve - igen meredek és erdővel borított. A völgyfenék széles, lapos, elnyújtott. A térkép alapján szerkesztett elzárási szelvény, völgyfenék vázlatos hossz-szelvénye és a tározó domborzati jelleggörbéi a mellékelt ábrán láthatók. A tározó helyszínrajzi vázlata a Függelékben található. A becsiitt igények kereken 10 millió m3-es tározóval elégíthetők ki. Ez 12 m-es gát építését teszi szükségessé. A gátkorona hossza kb. 600 in. A legnagyobb vízmélység 10 m. A tározó ilyen adatokkal való megépítése esetén a tározótérbe esik a Gyöngyös -Eger főközlekedési út kb.4,5 km- es, a Kdpoina-Sirok közti közút 2,0 km-es, a Kdl-Kápolna-Kisterenye vasútvonal kb. 4,0 km-es szakasza; Sírok vasúti megállóhely;összesen kb. 10,7 km hosszú villamos légvezeték és a siroki vízmű parti szűrésű kútjai. Geológiai viszonyok A Parádi Tama völgyét a Daínó hegy választja el a Pétervásári Tárnáétól. A Darnó hegy déli lejtője a tározóteret balról határolja. A Darnó hegyet karbon agyagpalák, kréta-kori diabáz telérek, helyei ként alsó-miocén homokkőés konglomerátum alkotják. A hegy Sirok felőli csücskén andezit- és riolit-tufa is található. A völgy jobb oldalán a változatos alapkőzetet (andezit, andezit- és riolit-tufa, agyagmárga) vastag lejtőtörmelék fedi, a törmeléket pedig a felszínen ugyancsak vastag nyirokréteg takarja. A völgytalpat 3-6 m-es (vastagságú) nyirok, agyag és sovány agyag borítja, alattuk azonban vízadók helyezkednek el. összefoglalóan megállapítható, hogy a völgyfenék vízzáró, a völgyoldalaké valószínű. Hidrológiai viszonyok A Mátra északi oldalán elterülő vízgyűjtő 184,5 km2. A Parádi Tama ezen alsó szakaszán vízhozammérőhely nincs, mért vízhozam adatsorok nincsenek. A fajlagos lefolyás sokévi átlagának térképe alapján a vízfolyás középvízhozama 0,640 m3|s-ra tehető. A tározó teljesítőképességének adatai a következők: Hasznosítható Tározótél A kiépítettség vízhozam Szükséglet mértéke (m3/s) (10s m3) Teljes 0,640 70,4 Gazdaságos 0,397 9,9 Éves 0,237 2,8 A várható igényekkel összhangban levő tározótérfogat épp a gazdaságos kiépítés, amely 62% kiépítettséget jelent. Helyszíni szemle: 1975. augusztus 25. 78
