Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
A lehetőségek számbavétele - 1. Szempontok - 2. Módszerek
A LEHETŐSÉGEK SZÁMBAVÉTELE 1. Szempontok A tározási lehetőségek számbavétele az ország hegy- és dombvidékeire terjed ki. Ez alól a nyírségi homokdombok nyújtotta néhány lehetőség a kivétel. Korábbi vizsgálatok és már megépült tározók (pl. Vajai, Rohodi) bebizonyították, hogy belvízcsatornák (ritkábban félig természetes kisvízfolyások) elzárásával a nyírségi horpákban megfelelő és gazdaságos tározók létesíthetők homokdombok közti töltésekkel. A hegy- és dombvidéki tározási lehetőségek túlnyomó többségének kiválasztása annak feltételezésével történt, hogy egyszerű völgyzárógátas tározó létesül. Több esetben a völgy alakja vagy már megépült különböző létesítmények (pl. út, vasút stb.) és a gazdasági feltételek miatt a számbavételnél figyelembe vehető volt a völgyzárógátat kiegészítő hossz-töltéses megoldás is, ha az gazdaságosnak látszik. Sőt néhány megépült tározó átalakítása is jövőbeli, további tározási lehetőségnek tekinthető. A számbavétel során a válogatás egyik szempontja az volt, hogy a létesíthető tározó térfogata legalább egy millió m3 legyen. Ez a feltétel elsősorban a domborzati és geológiai viszonyokra vonatkozik. A hidrológiai teljesítőképesség és az egy millió m3 -es tározótér közti összhang nem volt feltétel abban az esetben, ha más vízgyűjtőről a vízátvezetés nem irreális. Az egy vízgyűjtőn, illetve ugyanazon völgyszakaszon levő elzárási lehetőségek külön, egymástól független tározási lehetőségként szerepelnek a számbavételben, tekintet nélkül arra, hogy hidrológiai, gazdasági vagy egyéb megfontolások az egyik tározó megépítése a másik, vagy többi létesítését gyakorlatilag kizárja. A számbavételből kimaradtak azok a domborzatilag, geológiailag és hidrológiailag tározásra egyaránt alkalmas völgyszakaszok, amelyeket részben vagy egészben zárt település foglal el vagy amelyekben olyan létesítmény épült, melynek kitelepítése jelenleg gazdaságossági szempontból a tározóépítést nem teszi lehetővé. Kimaradtak továbbá azok a lehetőségek is, amelyeknek 1974-ben elfogadott kiviteli tervük volt vagy már megépültek. A felsorolt szempontok alapján végzett számbavétel eredményét az 1. táblázat foglalja össze. A táblázat 250 felsorolt lehetősége közül 112 egyezik meg, vagy közel azonos a korábbi számbavétel [1] 179 helyének valamelyikével. 2. Módszerek A számbavétel nagymértékben támaszkodott a korábbi hasonló munkákra [1, 2, 3j és meglevő tanulmányokra, tervekre. A domborzati adottságok megítélése 1:25 000, illetve 1:10 000 méretarányú térkép segítségével történt. A részletesen ismertetett lehetőségeknél a térkép nyújtotta tájékoztatást helyszíni bejárás és szükség esetén völgyszelvény felvétel egészítette ki. A geológiai viszonyok feltárása a meglevő geológiai térképek, korábbi szakvélemények, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet nyilvántartásaiban levő fúrási szelvény adatok és helyszíni bejárás alapján történt. A sokévi középvízhozam meghatározása az országos vízmércehálózat adatain, vagy a sokévi közepes fajlagos lefolyást ábrázoló térképen alapul. Az egész munkához értékes adatokat nyújtottak az illetékes vízügyi igazgatóságok szakértői.
