Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
Forrásmunkák jegyzéke - 2. Táblázat
Völgyelzárás helye: Márkó községtől K-re, a Csatár hegy ÉNy-i lábánál, a Veszprémi-Séd 46+250 szelvényében. A tározó hasznosítása: többcélú 95. Sorszám Vízfolyás: Veszprémi-Séd Domborzati viszonyok A tarozásra kiválasztott völgyszakasz meglehetősen keskeny, domborzatilag igen kedvező. Az elzárási szelvényt és a völgyszakasz vázlatos hossz-szelvényét a mellékelt ábra szemlélteti. A völgy déli oldala a meredekebb. A déli oldalt erdő borítja, az északit részben művelik. A várható igényeket 6,0 • 106 m3-es tározó elégíti ki. A völgyelzárás helyén a legnagyobb vízmélység 17,0-í 8,0 méter, így a gát 19,0-20,0 méter magas. A gátkorona hossza 330 méter. A tározó domborzati jelleggörbéi a mellékelt ábrán, vázlatos helyszínrajza a Függelékben található. A tározótérbe csak egy erdészház esik. Geológiai viszonyok A völgy déli oldala meredek dolomit lejtő, amely a várható duzzasztott szintig vékony törmelékkel borított. E törmelékes fedőréteg igen fontos a déli völgyoldal vízzárása szempontjából. Anyaga dolomit törmelék és lösz keveréke, felső része talajosodott, vastagsága lefelé nő és csak a völgytalp közelében éri el az 1,0-1,5 m-t. A völgy hosszában nem összefüggő, néhány helyen a völgytalp közelében szálban álló dolomit vagy majdnem tiszta dolomit törmelék található a felszínen. A tervezett tározótérben azonban ez a fedő majdnem hézagtalan. A déli völgyoldalt karsztos töredékek szabdalták fel, ám a leginkább töredezett sávokban a legvastagabb a törmelék és a legjobb annak vízzárása is. A tervezett elzárás felett a legmagasabb duzzasztási szintig a szerkezeti vonalakat mindenütt törmelék takarja. A völgytalp anyaga a lejtőkről lemosott, az árvízzel elteregetett löszös anyagú törmelék és talaj. Az a körülmény, hogy a Veszprémi-Séd medre a karsztvíz szintje fölött van, bizonyítja a meder jó vízzáróságát. A völgy északi oldalán az elzárási szelvény körzetében a tervezett duzzasztási szintig, sehol nincs szálban álló dolomit. Ettől felfelé azonban már majdnem a völgytalpon kezdődik s csak kevés és vékony törmelék fedi. összefoglalóan megállapítható, hogy a völgy szakasz tározásra alkalmasnak látszik, ám a szálban álló dolomitfelszín és a különböző törmelékes területek további pontos vizsgálata szükséges a részletes tervezési munkákhoz. Hidrológiai viszonyok A 110,0 km2 kiterjedésű vízgyűjtő a veszprémi dolomitos karszt területére esik, A vízfolyást több kisebb, hozam szempontjából jelentéktelen forrás is táplálja. Az 1951-ben végzett márkói vízhozammérések, a veszprémi és sárszentmihályi vízhozamadatsorok összehasonlító elemzése alapján a sokévi átlagos vízhozam értéke 0,300 m3/s-ra tehető. A teljesítőképességre vonatkozó adatok a következők. A kiépítettség mértéke Hasznosítható vízhozam (m3/s) Tározótér szükséglet (10fi m3) Teljes 0,300 33,0 Gazdaságos 0,186 4,7 Éves 0,11 1 1,3 A tervezett 6,0 • 10* m3-es tározó kiépítettsége 63%. A kiszolgáltatható vízmennyiség évi 4,4 10‘ m3 Megjegyzés: E tározási lehetőség anyaga Bukovszky Gy., dr. Erdélyi M., Rádai ö., Főbleín J : A márkói tározó komplex vizsgálata c., a Hidrológiai Közlöny 1970/10. és 11. számában megjelent tanulmánya alapján készült A MV III. Víztározási lehetőségek kiadvány a megvizsgált, de tározásra nem javasolt völgyszakaszok között említi. Jelenleg is vita folyik a tározótér-szigetclés szükségességének mértékéről.- 60 -
