Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
Forrásmunkák jegyzéke - 2. Táblázat
Völgyelzárás helye: Pénzesgyőr (korábban: Pénzeskút) és Bakonybél között a Gerence patakon, Pénzes- győr alatt kb. 2,0 km-re a Kerteskő sziklánál. A tároző hasznosítása: egycélú 18. Sorszám Vízfolyás: Gerence patak Domborzati viszonyok A völgyszakasz alakja tározásra nagyon kedvező. Az elzárás szelvényében a völgyfenék 15—20 m-re is összeszűkül. Amennyiben geológiai szempontból a szelvény nem bizonyulna megfelelőnek, felette kb. 300 m távolságban is megfelelő elzárás létesíthető, de itt a völgy már 200-300 m-re kiszélesedik. A völgynek a kerteskői szurdok környezetében kialakult rendkívül nagyesésű szakasza viszont kívül kerülne a tározótéren, s ezzel a gátmagasság csökkenne. A tározótérben a völgy keresztszelvénye részaránytalan. A baloldal meredek, a jobboldal laposabb. A völgy jobboldalát három kisméretű, de mélyen bevágódott völgy szabdalja. A helyszínen felvett elzárási szintekhez tartozó tározótérfogatot és tófelszint a túloldali ábrák szemléltetik. A tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a legnagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 18 m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 20 m lenne. (A szurdok sziklafalai ennél még 10-15 m-rel magasabbak.) A gátkorona hossza 22 m. Az elöntött terület legnagyobb szélessége 400 m, hossza 1,7 km. A völgy meredek baloldalán rétek és erdőfoltok vannak, lankás jobboldalán jobbára szántóföldi gazdálkodás folyik. Építmény nincsen a völgyben. A tározó vázlatos helyszínrajza a Függelékben található. Geológiai viszonyok A völgyszakasz tektonikusán praeformált eróziós eredetű. Az elzárás helyén, a Kerteskőnél, epigenetikus szurdokká szűkül. Az elzárás helyét és közvetlen környékét meredek szirtekben álló, felszínén hasadékos, de nem üreges középső-kréta-kori mészkő alkotja, fedő talajréteg nélkül. Gátépítés esetén valószínűleg tömítés szükséges. Az elzárás helyétől a medence felé a mészkövet a völgy mindkét oldalán laza lejtőtörmelék takarja kb. 150—250 m hosszban. A tározótérben a mészkő általában eltűnik a felszín alatt, csak a bal völgyoldalon bukkannak felszínre elszórtan mészkősziklák. Egyébként a mészkövekre különféle, általában fiatalabb képződmények települtek, s ezeket a felszínen szakadozott lösz, agyagos lösz borítja. A völgy jobb oldalán mindenütt található 4-7 m vastag megbízhatóan vízzáró vályogos talajú fedő, tehát itt jelentősebb vízveszteségekkel nem kell számolni. Három helyen a miocén kavicstakaró alsó szegélye benyúlik ugyan a tározótérbe, azonban nagy agyagtartalma miatt nem jelent szivárgási veszélyt. A völgy baloldalán a tározótér teljes hosz- szában elszórtan mészkó'sziklák bukkannak a felszínre. Ahol a szikla felett meg is van a vízzáró fedőréteg, legtöbb esetben csak 1 m, vagy ennél vékonyabb. Ezt a szivárgásra veszélyes területet a tározási szint csökkentésével sem lehet elkerülni, mert a felszínre bukkanó mészkősziklák a tározótérbe mélyen benyúlnak. A völgy fenekét mindenütt vályogos vízzáró réteg takarja, de helyenként csak 2-3 dm-es. Az alatta levő mészkőtörmelékes vegyes szemcséjű patakhordalék majdnem a felszínre bukkan. Nem vízzáró. Végeredményben a tározó vízzáróságát főleg a bal völgyoldal mészköve határozza meg. Ez alatt 10—20 m mélységben (50-60 m) kiváló vízzáró tulajdonságú feküagyagok jelenléte regionálisan feltételezhető. Észlelni nem sikerült, de felszínközeli jelenlétére a völgyoldalakban különféle magasságokban megjelenő bővizű források alapján következtetni lehet. Mindaddig, amíg a regionális karsztvízszint a mai völgytalpon van, a patak vize nem tűnik el. Várható azonban, hogy az emberi beavatkozás hatása ide is elér, a karsztvízszint süllyed és a patak függőmedrűvé válik. A vízzáró feküagyagok és a karsztvízszint részletes feltárása, illetve vizsgálata szükséges egy esetleges részletes terv kidolgozása előtt. Hidrológiai viszonyok Az 52 km2-es vízgyűjtő felszínén főleg márgák és többé-kevésbé fedőréteggel jól borított mészkövek .helyezkednek el. A völgyekkel közepesen szabdalt terület lejtői eléggé lankásak. Túlnyomórészt szántóföldi művelés alatt áll. A vízgyűjtőterület áteresztőképessé,’;»' közepesnél kisebb. A felszíni karszt alárendelt jelentőségű. A patak vizét közvetlen felszíni lefolyásból és kis rétegforrasokból kapja. Nagyobb források a vízgyűjtőterületen nincsenek. A patak közepes vízhozama a fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló térkép alapján 260 1/s.- 41 -
