Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
Forrásmunkák jegyzéke - 2. Táblázat
4. Sorszám Vízfolyás: Bajna - Epöli vízfolyás Völgyelzárás helye: Sárisáp községtől DNy-ra, a gyaloghíd felett 150 m-re, a Bajna—Epöli vízfolyás 2 I 100-as szelvényében. A tározó hasznosítása: egycélú Domborzati viszonyok A völgyszakasz a Gerecse és a Pilis között fekszik. A jobbparton meredekebb, a balparton enyhébb hajlású dombok határolják. Alakja tálhoz hasonló. A tározótéren belül baloldalról egy nagy mellékvölgy csatlakozik (Szilas-völgy). A helyszínen felvett elzárást szelvényt és völgy-hosszszelvényt a mellékelt ábra mutatja. A különféle tározási szintekhez tartozó tározótérfogatot és tófelszint a térkép alapján szerkesztett, mellékelt grafikon szemlélteti. A tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a legnagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 7,5 m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 9,5 m lenne. A gátkorona hossza 170 m. Az elöntött terület 200-300 tn széles, hossza a fővölgyben 2,7 km, a Szilas-völgyben 1,7 km. Nagyobb tározó létesítésének, illetve a tározási szint emelésének a tározó felső széle közelében elterülő Epöl község szab határt. A lározótcrbe esik kb. 1,3 km hosszúságban a tározótér jobb oldala feletti dombon működő szilíciumbánya ipar- vasútja. A tározótér középső részén, a vasút végállomásánál, a völgyoldalban levő bánya a tározási szinten felül van ugyan, de a jelenlegi közlekedést a tarozás akadályozná. Az elárasztásra kerülő terület nagyrészt rét, kisebb részben szántó, művelés alatt áll. A tározó felső jobb oldali ágán a jobb domboldalon frissen telepített erdő van. A tározó helyszínrajzi vázlata a Függelékben található. Geológiai viszonyok A tektonikus eredetű völgy szakasz jobb oldalán a dombok magját fehő triász dachsteini mészkő, a bal oldalát pedig oligocén homok és homokkő alkotja. A völgyszakasz déli, jobb oldalán a mészkövet általában pleisztocén-kori homokos, meszes, löszös agyag és vörös agyag fedi. Feljebb a lejtőkön szálban álló mészkő van a felszínen. A kőzet- törmelék a vörös agyaggal keverve a völgytalp felé lehúzódott. Lehetséges az is, hogy a kopárabb kis dombok szálban álló dachsteini mészkőrögök, melyeket az említett kevert anyagú lehúzódott lejtőtörmelék fed. A mészkő az elő forduló icisebb vízmosásokban a völgyfenék közelében több helyen felszínen van. A völgyszakasz északi, bal oldalán minden bizonnyal az oligocén homok és homokkő uralkodik, s ezt fedi a néhány m-es pleisztocén takaró. Ez alatt szárazföldi eredetű vékonyabb kőzetek is találhatók. A felsorolt kőzetek közül szivárgás szempontjából a felszínközeli dachsteini mészkő és az oligocén homokkő veszélyes. A völgyfenéken 4—5 méteres vízzáró réteg helyezkedik el. A vízzárásra bizonyíték az is, hogy a fedő alatti rétegben nyomás alatti talajvíz van. A domboldalak, - kivéve a mészkő felszint - talaja homokos vályog. Szem- szerkezete vegyes és így csak csekély mértékű elszivárgás várható. Valószínű, hogy a völgyszakasz vízzárósága megfelelő. Hidrológiai viszonyok A 102 km! kiterjedésű vízgyűjtőterület természeti viszonyai az ismertetett völgyszakaszéhoz nagyjából hasonlóak. Egyes helyeken felszíni karszt is előfordul. Nagyobb források a vízgyűjtőterületen nincsenek. A patak vízhozamának közepértéke észlelések hiányában a fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló térkép alapján 250 1/s. A tározó teljesítő- képességére vonatkozó adatok a következők: A kiépítettség mértéke Hasznosítható vízhozam (m3/s) Tározótér szükséglet (10® m3) Teljes 0,250 27,0 Gazdaságos 0,150 3,75 Éves 0,075 0,90 A tározási lehetőséggel az 1 TVK XII. fejezete a 38., a MV - III. - Víztározási lehetőségek kiadvány az -y 5/10. szám alatt foglalkozik. Helyszíni szemle: 1975. szeptember 9.- 34 -
