Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
Forrásmunkák jegyzéke - 2. Táblázat
Völgyelzárás helye: Bükkábrány és Tibolddaróc községek között, Bükkábrányiéi kb. 2,0 km-re ÉNy-ra, a Margit-majomál. A tározó hasznosítása: többcélú 237. Sorszám Vízfolyás: Kácsi patak Domborzati viszonyok A tározásra javasolt völgyszakasz a Bükk-alja lágyvonalú dombvidékén fekszik. A tározótéren túl a völgy felnyúlik a Bükk széléig. Nagyjából egyenletes szelvényű, illetve lefelé enyhén bővül. Elzárásra kínálkozó szűkületek nincsenek. Oldalai igen lankás lefutásúak, simák, nem szabdaltak, nagyobb eróziós bevágódások nem láthatók. Mindössze a terepen jól felismerhető teraszok adnak némi vízszintes tagoltságot. A helyszínen felvett elzárás) szelvényt és völgy-hosszszelvényt a mellékelt ábra mutatja. A különféle tározási szintekhez tartozó tározótérfogatot és tófelszint a térkép alapján szerkesztett grafikon szemlélteti. A tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén (135,30 m B. f.) a legnagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 8 m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 10 m lenne. A gátkorona hossza 450-500 m. Az elöntött terület a tározótér mentén ennél fokozatosan keskenyebbre szűkül, hossza 1,6 km. A domboldalakon szántóföldek, a völgyfenéken zsombékos kaszálók kerülnek víz alá. A Bükkábrány-Kács közötti makadám út a tározótéren kívül halad a dombtető közelében. A tározótér végénél a völgyfenékhez ereszkedik le, itt esetleg 100-200 m hosszú szakaszon víz alá kerülne. A tározótér felső végénél egy üzemen kívüli vízi malom kerülne elöntés alá. A tározó helyszínrajzi vázlata a Függelékben található. Geológiai viszonyok Az eróziós völgyszakasz felépítésében főleg nagyjából vízszintes felső-pannon kőzetek vesznek részt. Általában agyagos kifejlődésűek, helyenként homoklencsékkel. Ez a felső-pannon kőzet a tározótéren belül sehol sem bukkan felszínre. A domboldalakat ugyanis pleisztocén-kori löszös nyiroktalaj borítja. Az 1-2 m-es fedő már önmagában is kellő vízzárást biztosíthat. Kézi fúrásokkal az alatta levő felső-pannon agyagot több helyen elérték. A völgyfenék kitöltése vastag patakhordalék réti agyaggal fedve. Alatta ugyancsak a felső-pannon rétegsor következik. A völgyszakaszon — vízzáróság szempontjából — tározó létesítésének valószínűleg nincsen semmi akadálya. Hidrológiai viszonyok A 36,3 km3 vízgyűjtőterületű patak vízhozamának egy részét a Bükk hegység D-i tövében fakadó bővizű karszt- forrásokból nyeri (Kácsfürdő forráscsoportja). Ezenkívül a felszínen közvetlenül lefolyó csapadékvizek és szivárgó rétegvizek táplálják. (A kácsi források adatai a VITUKI forrás-nyüvántartásában hozzáférhetők.) A patak vízhozamának középértéke a forrásadatok, továbbá a Sályi és Kácsi patakok egyesülése alatt működött vízhozam-nyilvántartó állomás adatai alapján kereken 200 1/s. A tározó teljesítőképességére vonatkozó adatok a következők: A kiépítettség mértéke Hasznosítható vízhozam (m3/s) Tározótér szükséglet (10® m3) T eljes 0,200 22,0 Gazdaságos 0,140 2,0 Éves 0,120 0,8 A tározási lehetőséggel egyaránt foglalkozik a 10 TVK XII. fejezete a 23. és a MV - III. Víztározási lehetőségek kiadvány a 101. szám alatt. Helyszíni szemle: 1975. augusztus 26.-112-
