Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
Előszó
ELŐSZÓ A vízigények növekedésével egyre nagyobb szerepet kap a tározás a vízkészlet-gazdálkodásban, illetve a lefolyás szabályozásában. A tározók nemcsak a vízgazdálkodás szempontjából, de mint építmények is összetettek, széles körű szakmai felkészültséget igényelnek. A létesítésükben közreműködő hatósági, beruházó, tervező, kivitelező és üzemelő szervek dolgozóinak ezért sokoldalú szakmai ismeretekkel kell rendelkezniök. Ezek közé tartozik a hidrológia, a talajmechanika, a földművek és műtárgyak építése, a vízkémiai, biológiai, mezőgazdasági stb. ismeretek, melyekre nézve ösz- szefoglaló hazai mű eddig nem állt rendelkezésre. A tározók előkészítésére, tervezésére, üzemeltetésére és felügyeletére vízügyi ágazati műszaki szabályozási kiadványok folyamatosan készülnek, de ezek csak egy-egy részterületet taglalnak. A tározási témakörhöz tartozó ismeretek ezen kívül sok más kiadványban jelennek meg, éppen a sokrétűségből és összetettségből eredően. Kiemelhetők közülük az építési előírások, amelyek a nagyterjedelmű ÉKSZ kötetekben találhatók meg. Fontosak még a különböző Magyar Szabványok, melyek számos, a tározással kapcsolatos útmutatást adnak. A Kézikönyv főleg a mérnökök, műszaki dolgozók napi munkáját kívánja elősegíteni, a hazai viszonylatban gyakran előforduló, viszonylag kisméretű sík- és dombvidéki, föld-völgyzárógátas tározók kérdéseit tárgyalva. A síkvidéki tározók eltérő szempontjaira a Kézikönyvben külön utalás található. Az anyag elsősorban a tározóra, illetve közvetlen létesítményeire helyezi a hangsúlyt, tehát a víz elvezetését és felhasználását csak érinti. Ez azért szükséges, mert a témakör olyan széles, hogy meghaladná a Kézikönyv kereteit. A mű a tározással kapcsolatban levő, többezer főre becsülhető, elsősorban vízügyi igazgatósági, társulati, tanácsi, üzemelő szervezetek dolgozói részére kíván olyan összefoglalót adni, melyből az e szinten szükséges információk többsége kivehető, a hiányzó részletek forrásmunkájára pedig utalás nyerhető. így a Kézikönyv fontos lehet a vízügyi igazgatóságok, és tanácsok műszaki igazgatási, államigazgatási feladatokkal foglalkozó dolgozóinak, de az üzemeltetést, illetve hasznosítást végzőknek egyaránt. A leírtakból következik, hogy a Kézikönyv elsősorban nem a tervezők részére készült és nem is helyettesítheti a tározásra vonatkozó nagymeny- nyiségű egyéb kiadványokat. A Tározási Kézikönyv nemcsak a gyakorlatban kialakult, rutinmegoldásokat adja. „A tározók környzetvédelme” című fejezet például részben 7
