Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 3. A tározók tervezése
A gát alatti altalajban létrejövő szivárgásnak a gát állékonyságára igen nagy a befolyása. Ez a kérdés nemcsak vízvezető altalaj rétegsor esetén, de vízzáró réteggel lefedett vízvezető rétegsor esetén is ugyanolyan fontosságú. Az altalajban lejátszódó szivárgási jelenségek vizsgálandó összetevői (részletes felsorolását a 3.142 pont adja) szorosan egymástól függenek. Részletes számítások eredményei alapján megállapítható, hogy bizonyos gátmagasságon felül a kritikus sebesség, a talajvíz bizonyos szinten való tartása, az átszivárgó vízmennyiség és a hidraulikus talaj törés elkerülése együttesen csak nagy beruházási költséget igénylő rendszerrel hozható összhangba. Ennek végső, teljes biztonságot adó megoldása a gáttest alá építendő vízzáró fal, amely a teljes vízvezető réteget elzárja. Közbenső megoldásokat lehet elérni a gát szárazoldali lábának közelébe elhelyezett mélyszivárgóval, megcsapoló csatornával és megcsapoló kútsorral (13. ábra). Megcsapoló csatorna tervezése esetén a hatás nagyon kismértékű, magas gátak esetén nem felel meg. A csatorna fenekét ilyenkor a vízvezető rétegbe kell vágni. A víz kimosási sebességét, a vízmennyiséget, a talajtörést és a talajvízállást a gátlábtól való távolsággal lehet kismértékben befolyásolni (13/a. ábra). Mélyszivárgó beépítése esetén a gáthoz közelebb helyezett, mélyebb szivárgó növeli a kimosási veszélyt és a vízveszteséget, ezzel szemben biztosítja a talajtörés elleni védettséget és a talajvízszint mélyebb helyzetét. A szivárgót távolítva a gát lábától, minden jelenség ellenkező irányban változik (13/b. ábra). Megcsapoló kútsor betervezésekor a hatás hasonló a mélyszivárgó esetében leírt helyzethez. A különbség annyi, hogy a kutak egy sorba való telepítése esetén a vizsgálandó elemeket nemcsak a kutak vonalának a gátlábtól való távolsága, de a kutak egymástól való távolsága is befolyásolja. Az erre kiterjedő vizsgálat tehát kétirányban változik (13/c. ábra). Gyakorlati értelemben vett teljes biztonság a vízvezető réteg teljes hosszában és vastagságában való lezárásával érhető el úgy, hogy a záró elem felülről a gáttestbe, alulról pedig a vízzáró rétegbe legyen bekötve. Ez megoldható vízzáró agyagékkel, réstechnológiával beépített agyag-; földbeton- vagy betonfallal, esetleg szabadban megépített vízzáró betonfallal. 3.15 Süllyedések vizsgálata A 3.11 pontban kifejtettek szerint hazai viszonylatban, a vízfolyások ártéri üledékekkel borított völgyeiben csak az alakváltozásra képes völgy- zárógátak jönnek szóba, ezért a süllyedések, illetve a süllyedés különbségek vizsgálatára megfelelő figyelmet kell fordítani. A süllyedések vizsgálatát a völgyzárógátnál két irányban kell elvégezni: először a gát keresztszelvényében, majd pedig a hossz-szelvény mentén. A süllyedések vizsgálata mindig két lépésből áll: először a terhelések hatására békövetkező feszültségéket kell meghatározni, majd második lé3.143 Szivárgás az altalajban 56
