Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 3. A tározók tervezése
kerítésére szolgáló tározóknál van e kérdésnek fokozottabb jelentősége, valamint olyan, más célra hasznosított tározóknál, amelyeknél magas vízoszlophoz kis tározótérfogat tartozik). A vízoldali féltöltés állékonysági vizsgálatához a gátkorona vízoldali élén átmenő, függőleges síkra ható csúsztató- és ellenálláserőket kell számításba venni. A víznyomást a szivárgási görbe szerinti vízoszlopból kell számítani, de úgy, hogy a figyelembe vett feltétel szerinti víz ellennyomást a tározó felől is hatékonynak vesszük. A földnyomást a vizsgált gátszektor átázott állapota alapján kell számítani. A víznyomásból és földnyomásból összeadható erő a csúsztatóerő. Az ellenálláserőt a vizsgált gátszektor (féltöltés) számításba vehető önsúlyából és a súrlódási tényezőből, valamint a gátszektor vízszintes szélességéből és a kohézióból kell meghatározni. A biztonsági tényező átlagos és minimális értékét a szárazoldali féltöltés vizsgálatához hasonló módon kell kiszámítani. A teljes szelvény elcsúszás vizsgálata a gát árvízi túlduzzadási szintjére vonatkozó üzemi eset vizsgálatának felel meg. A teljes gátszelvényre ható csúsztatóerőt a tározó felől működő víznyomás, míg az ellenálláserőt az alsó, vizsgált síkban ható erő adja. A víznyomás itt a szivárgási görbétől független, értéke a teljes vízoszlop magasságból számítandó. Az ellenálláserő a szivárgási görbe figyelembe vehető alakjától függ, mert a gátrész figyelembe vehető önsúlya ennek függvénye. Az ellenálláserő értékét a teljes gátrész önsúlyából és a súrlódási tényezőből, valamint a vizsgált síkban levő talpszélesség és a kohézió alapján lehet meghatározni. A biztonsági tényezőt, azaz az elcsúszás elleni biztonságot az ellenálláserő és a csúsztatóerő hányadosa adja. A számításos méretezés esetén a teljes gátszelvény elcsúszás elleni biztonsága sokszor többszöröse a szárazoldali féltöltés állékonysági vizsgálatának biztonságánál. Gyakorlati példákból általában az adódik, hogy a számításba vehető talajmechanikai és nyírási jellemzők esetén a teljes gátszelvény elcsúszás elleni biztonsága már nem ad mértékadó esetet, a gát méretezését tehát elegendő csak a szárazoldali és a vízoldali féltöltés vizsgálata alapján elvégezni. A féltöltések (szárazoldali és vízoldali) állékonysági vizsgálatán túl a rézsű állékonyságát (csúszólap menti leszakadását) további vizsgálattal igazolni általában nem szükséges. Olyan földgátaknál, amelyeknél az építés 0,85—0,95 relatív tömörségre történik, a figyelembe vehető nyírási jellemzőkkel a rézsűállékonyság többszörös biztonsága igazolható, ezért az ilyen irányú vizsgálat általában mellőzhető. A közelítő méretezésre vonatkozó részleteket VIZITERV tervezési segédlet tartalmaz [A.2—237]. 3.133 Részletes méretezés A részletes méretezést a szárazoldali és a vízoldali féltöltés állékonysági vizsgálatához kell elvégezni. A részletes vizsgálat esetén a csúsztató feszültségek és ellenállás feszültségek külön-külön grafikonban ábrázolhatok, tehát a gátszektor 4* 51
