Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
4. Árvízmentesítés és árvízvédekezés
4.22. A gátak építése A gátak lehetőleg vízzáró talajból készült földművek. Legkedvezőbbek a kétharmad részben homokból egyharmad részben pedig kötött talajból álló földtöltések. Ilyen földanyag biztosítása nem mindig lehetséges és a gátak nagy hossziísági méretei miatt igen költséges is volna távolabbról szállítani megfelelő földanyagot, ezért gyakran el kell tekinteni a gát ideális anyagból való építésétől. A gazdaságos építés miatt általában a hullámtérről, leggyakrabban a 10 m-es sávon kívül létesített anyaggödörből szerezzük be a gátak földanyagát. A gátak építése előtt a kijelölt területeket elő kell készíteni, a szivárgást elősegítő, gyökerekkel is átszőtt humusztartalmű réteget a talajról el kell távolítani. Ebből a humuszrétegből készül majd a kész töltés füvesítését szolgáló borító rétege. Az altalajt hosszanti barázdákkal érdesítjük. A gátszelvények alakját hidraulikai (szivárgási), statikai és építéstechnológiai szempontok határozzák meg. Az építés,más földművekhez hasonlóan szárazon föld- munkagépekkel, vagy nedvesen (hidromechanizációval) történhet. A földminőségnek megfelelően megállapított szelvényalakba rétegenként, tömörítve építjük be a talajt. Az egyes réteseket enyhe eséssel a hullámtér felé építjük. A gátak padkával vagy padka nélküli keresztszelvénynyel alakíthatók ki, a 4-7. ábrán látható módon. A padkás szelvény napjainkig majdnem kizárólagos volt, azonban a gépi földmunka részére célszerűbb a padka nélküli szelvény. Az ábrán láthatjuk, hogy a padka nélküli szelvény éles szélek és törések nélkül emelkedik ki a környező terepből, jobban beilleszkedik a vidékbe, enyhe lejtői jobb gyepsző89 4-7. ábra Árvédelmi gátak jellemző keresztszelvényei
