Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
3. Sík-, domb- és hegyvidéki vízrendezés
az esést összpontosító művek (fenéklépcsők, surrantók), a csöves építmények (csőátereszek, beeresztők, buktatók, csőzsilipek stb.), a hidak, a kisebb duzzasztók és záróművek (tiltők, zsilipek), szivattyútelepek. Az esést összpontosító műtárgyakat fenéklépcsőket és surrantókat nagy esésű csatornákba építjük be. A fenéklépcsők a csatornák medrének hossztengelyére merőlegesen elhelyezett olyan létesítmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a víz a kívánt szintre bukjon le. Szerkezetileg magából a bukóból (a lépcsőből), az oldálfalakból, a bukó fölötti, valamint a bukó alatti mederszakasz, az ún. utófenék burkolatából állnak. (3~5« ábra). A fenéklépcsőket kőből, betonból, fából, ideiglenesen rőzsefonásból és rőzse- kévéből építjük, méreteiktől, főképpen magasságuktól, az altalajtól, valamint a helyi építőanyag beszerzési lehetőségeitől függően. Magasságuk 0,3-1>5 ni között lehet. A surranták olyan rövidebb, gondosan burkolt, gyakorlatilag 8-25$ e'bésű csatornaszakaszok, amelyeket a csatorna fenélcesésének csökkentése céljából nagy esésű szakaszokon építünk. A surrantő szerkezetét tekintve folyásirányban szűkülő mederszakaszból, az utófenékben végződő surrantócsatornából, valamint a csatornaszakaszhoz csatlakozó átmeneti részből áll. Anyagukat tekintve készülhetnek betonból, kőből, rozséból és fából. (Lásd a 3.21*1 fejezetben.) A csöves építményekre és a hidakra általában az utak, vasutak, csatornák és töltések kereszteződésénél van szükség. A keresztezést lehetőleg a csatorna tengelyére merőlegesen kell építeni. A keresztezés szöge 60°-nál kisebb nem lehet. A csőátereszeket kisebb vízhozamű (max. 1,5 m-Vsec) csatornákban alkalmazzuk. Készülhetnek előre gyártott v.b cső- elemekből, de készülhetnek közvetlenül a helyszínen vasbetonból. 40 3-5. ábra Penéklépcső
