Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Szakkifejezések - Zsilip

Április 9 Szivattyú provizóriumok szerelése és üzemeltetése a Hortobágy -Berettyó torkolati árvízkapunál A nyárigátak szerepe az árvízvédelmi rendszerben A jeles kultúrmérnök, Bogdánjy Ödön írta ,/t^Alfóld hidrológiáid’ című munkájában: ,yíItalában a Tisza azA/fóldön (a Sajó és Maros-torkolat kivételével) csak leginkább agyagos, trágyázó hatású hordalékot mozgat. Ennek, a finom hordaléknak köszöni a Nagy Alföld híres termékenységét úgy, begy a Tisga, bár köntései miatt sokat panaszkodnak reá, oly áldott folyó, amelynek párja alig van.” A szabályozott folyók trágyázó hatású hordalékukat — szabályozásuk óta - már nem nagy kiterjedésű egykori ár­terükön, hanem a töltések közé szorított hullámtereken rakják le. Képletesen szólva, ma hazánk folyóinak 1 612 kuli­nyi hullámterén a Nílus völgyéhez hasonló, természetes termékenység-növelő hatás érvényesül. A parti birtokosok, a társulatok mérnökeivel karöltve, öblözetenként építették ki „ny'árigátjaikat”, amellyel e legjobban termő területeket megvédték egy kisebb áradás ellen, igaz, azzal a kockázattal, hogy bizonyos években elviszi termésüket egy nyári ár­víz. A nyárigátakat műszaki igényességgel jó állapotban tartották, s természetes belenyugvással vágatták át ott és ak­kor, amikor a fővédvonal biztonsági érdeke azt megkívánta. A mezőgazdaság kollektivizálása és nagyüzemivé válása új helyzetet teremtett a kockázatosságot is magában rejtő, hullámtéri gazdálkodásban. A tápanyagban gazdag hordalékos hullámtér dzsungellé változott. Elmaradt mezőgazdasági hozadéka, és árvízlevezető funkcióját sem tölti be, ezért a nyárigátak szerepe szinte megszűnt. Napjainkban újra kell gondolni szerepüket, nem annyira a közveden gazdasági, hanem inkább a nehezebben szám­szerűsíthető természetvédelmi haszon reményében. Április 9., kedd Az AT1VIZIG három védvonalán teljes hosszban, egy védvonalán pedig részlegesen II. fokúra emelte az árvízvédelmi készültséget. 8:00-10:00 A Hármas-Körös árhulláma 851 cm-es vízállással tetőzött Gyománál (III. fok: 750 cm, LNV: 918 cm). 03.10. 03.20. 03.30. 04.09. 04.19. 04.29. A Hármas-Körös árhullámképe Gyománál A KÖTIVIZIG Jászkiséren gazdafórumot rende­zett, ahol a Hanyi-Tiszsülyi árvízszint-csökkentő tározó területén földtulajdonnal rendelkezők, illet­ve gazdálkodást folytatók kaptak tájékoztatást a tá­rozó működtetésével és esetleges igénybevételével kapcsolatban. (Hasonló gazdafórumra került sor április 11-én Pélyen is.) Megkezdődtek a helyreállítási munkák a Sió-csa­torna megsérült siófoki rézsűcsúszásánál és meder- burkolatánál. A DDVIZIG-től műszaki segítségnyújtásra 6 mun­katársat kivezényeltek a KÖVIZlG-hez, a III. fokú árvízvédelmi készültségben lévő védvonalakra. A kirendelés április 15-ig tartott. Az EDUVIZIG április 27-ig műszaki segítséget nyújtott a KÖTIVIZIG-nek a tiszai árhullám elleni védekezésnél. Az ATIVIZIG-nél a belvizei elöntött területek nagysága elérte a 2013. évi belvizes időszak legna­gyobb értékét, 41 000 ha-t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom