Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Táblázatok - A KÖVIZIG védelmi szakaszai
Árvédekezés - anno 1888 NEVEZETES ÁRVIZEINK Hogy miként védekeztek az árvíz ellen 1888-ban, kiderül a Fekete-Körösi Ármentesítő Társulat mérnökének beszámolójából. (Ijeidl Henrik: A körösi árv/%. Gazdasági Mérnök, 1888. július /.) Az aggasztó hírek hatására a társulati igazgató a járás főszolgabírójával együtt beutazta azokat a községeket, amelyeket a szükséges közerő kiállítására köteleztek, s arra is felkészítették a települések elöljáróit, miként vehetik fel a kapcsolatot minél előbb a társulattal. Ezzel egy időben az érdekelt birtokosokat is tájékoztatták a kialakult helyzetről, s lelkűkre kötötték, hogy minden eszközzel támogassák a társulati közegeket a vész idején. A korábban kritikus helyzetű gátszakaszokra tartalékkészleteket telepítettek a védanyagokból. Tutajokat szereltek fel minden járásban a szakadások elhárításához szükséges anyagokkal. Az összes hídnál feltörték és eltávolították a jeget, a folyammérnöki hivatal segítségével. Ilyen előkészületek után indult meg március 10-én az áradás, amely az addig észlelt legmagasabb és legtartósabb árvízszinteket hozta magával. A folyamatos védekezés március 11-én kezdődött és 22-ig tartott. A legveszélyesebb helyzet azon a töltés-szakaszon alakult ki, amelynél — kisajátítási nehézségek miatt — padka nélkül épültek meg a töltések. Az itt átszivárgó vizeket eg)' nap és két éjszakán keresztül tartó megfeszített munkával — a közeli község elöljárósága, valamint a szolgabíróság és a csendőrség segítségével — sikerült elzárni. A Sövényházi töltés védelme, 1881. április 29. S ui« int ü-mU y> Az 1888. évi Tisza-völgyi árvíz a maga méreteivel sokakat megdöbbentett. A Tisza és a Körösök völgyében a szinte megszámlálhatatlan (csak a Tiszánál 28) gátszakadás miatt közel 2900 km2 került víz alá. Négy város és 147 község szenvedett az áradástól, közel 7600 embert kellett kitelepíteni. A Záhony—Tiszakeszi közötti hosszú folyószakasz legnagyobb részén egészen 1979-ig (Tiszabercelen 2000-ig, Záhonyban 2001-ig) az 1888. évi LNV-k voltak érvényben. Az 1888. évi Tisza-völgyi árvizet követően vette kezdetét a Tisza-szabályozás és ármentesítés korszerű továbbfejlesztése, illetve a középvízi szabályozás végrehajtása: az új Tisza- meder kialakítása. Az addig csupán ajánlott töltésméretek helyett kötelezően előírt, új szabványméreteket határoztak meg. Árhullám a Fekete-Körösön A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) árvízvédelmi szakaszai (2013) A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 12.01. Szarvasi 49,117 Flármas-Körös bp. Szarvas 986 2006.IV.20. 600 700 800 Gyoma 918 1970. VI. 14. 550 650 750 12.02. Mezőberényi 44,307 Kettős-Körös bp., Fehér-Körös bp. Békés Gyula 972 786 1974. VI. 15. 1974. VI. 15. 550 350 650 450 750 550 12.03. Zsófiamajori 28,413 Flármas-Körös jp. Gyoma 918 1970. VI. 14. 550 650 750 12.04. Dobozi 52,022 Kettős-Körös jp. Fekete-Körös jp. Békés Ant 972 1000 1974. VI. 15. 1981. III. 13. 550 500 650 600 750 700 12.05. Mályvádi 29,944 Fehér-Körös jp., Gyula 786 1974. VI. 15. 350 450 550 Fekete-Körös bp. Ant 1000 1981. III. 13. 500 600 700 Remete 916 1974.VI.15. 500 600 700 12.06. Ecsegfalvai 43,000 Hortobágy- Berettyó bp. Mezőtúr Árvízkapu-felső 785 1999. III. 9. 600 650 700 12.07. Körösladányi 35,326 Sebes-Körös jp., Berettyó jp. Körösladány Szeghalom 815 678 1970. VI. 14. 1970. VI. 14. 400 300 500 400 600 500 12.08. Fokközi 57,966 Sebes-Körös bp. Körösladány 815 1970. VI. 14. 400 500 600 Körösszakái 518* 1989 VI 09. 250 350 400 Megjegyzés: *jégmentes. o
