Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Árvízvédelmi műtárgyak
NEVEZETES ÁRVIZEINK A pest-budai árvíz — 1838 Az 1838. évi Duna-völgyi jeges árvíz kialakulását az okozta, hogy a megelőző, igen kemény télben a Duna jege — több helyen torlódva — Bécsig rakódott fel. A felülről érkező olvadással indult árhullámok hatalmas jégtorlaszokat képeztek, a lezúduló víz- és jégtömegek Esztergomtól a Dráváig végigdúlták az árteret: 10 100 ház dőlt össze (Pesten és Óbudán a házaknak több mint a fele), 3200 megrongálódott, s csak a fővárosban 153 ember vesztette életét. Annak ellenére, hogy az árvíz után megkezdték egy hasonló vész megelőzésének munkálatait, csak a három város egyesítését követően, az 1870-es évektől kezdték kialakítani az egységes budapesti árvízvédelmi koncepciót, végezték el a szükséges mederszabályozási munkákat, építették meg a partfalakat és a Duna-hidakat. A millennium idejére kialakult budapesti Duna-part és a ma is ismert, körutakkal tagolt városszerkezet lényegében a hajdani pusztító árvíz következményeként jött létre. Wesselényi Miklós báró, az árvízi hajós emlékműve a Ferenciek terén Árvíztáblák Pesten és Budán Az 1838. évi volt minden idők eddigi legnagyobb dunai jeges árvize. Bokody József gyűjtése szerint Budán 37, Pesten 50 árvíztábla őrzi ennnek emlékét. A Csepel-sziget csúcsánál keletkezett jégtorlasz, amely a főváros pusztulását okozta A felmérést és rajzot február 29-én Vásárhelyi Pál készítette, aki akkor a Duna mappádé vezető mérnöke volt. Vásárhelyi a helyzetet aggasztónak ítélte. Az Athenaeum március 4-i számában cikksorozatot kezdett A budapesti állóhid tárgyában címmel és abban megjósolta a minden addigit meghaladó árvíz bekövetkezését. Hasser hoheVÖN IjTAV*' ftJR\ 16'tMŰV-l r ü a & ,,
