Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Vízfolyások - Sajó
Február 28-március 1. Február 28., csütörtök 20:00 A Sajó árhulláma 327 cm-es vízállással tetőzött Felsőzsolcánál (II. fok: 400 cm). A Sajó árhullámképe Felsőzsolcánál 21:00 A Rába árhulláma 415 cm-es vízállással tetőzött Sárvárnál (II. fok: 400 cm). A Rába árhullámképe Sárvárnál Az ADUVÍZIG egy rendezvény keretében bemutatta a „Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyberi’’ c. Európa Uniós projekt keretében felújított szivattyútelepeit. Március 1., péntek Az EDUVIZIG-nél, a Hanság területén kialakult legnagyobb egyidejű belvízelöntés 9528 ha. Szeged város főtere az 1879. évi árvíz idején NEVEZETES ÁRVIZEINK A szegedi nagy árvíz 1879-ben 1878 decemberében a Felső-Tiszán elindult árhullám hírére Szegeden megalakult a „vészbizottság”. A városi főkapitány február 27-én kidoboltatta a vészhelyzetet. 1879. március 12-én hajnali fél kettőkor a szélvihar által támogatott árvíz átszakította a Szegedet még védő vasúti töltést és a felkelő nap már csak egy szennyes árral elborított, hullámsírba temetett várost talált. Leírhatadan volt a pusztulás. 151 ember vesztette életét a zavaros habokban, vagy az összeomló házak romjai alatt. A 75 ezer lakosú Szeged közel hatezer házából kevesebb mint 400 maradt épen, de azok negyede is később összedőlt, vagy lakhatadanná vált. A folyó csak 186 nap múltán húzódott vissza a medrébe. Az utászok védekezési munkálatai a vasút töltésén a szegedi árvíz idején Sajó A Tisza jobb oldali mellékfolyója. Hossza: 223 km, vízgyűjtő területe: 12708 km2 (ebből Magyarországon: 125 km és 6045 km2). Az Északnyugati-Kárpátok belső kristályos vonulatához (a Szepes-Gömöri-érchegységhez) tartozó Sztolica-hegységben, 1300 m-en a tengerszint felett ered. Alsósajóig (Nizna Slana) szűk völgyben futó, sebes folyású, hegyi patak. Pelsőcnél veszi fel a Csetneket, a Gömöri-medencében legnagyobb jobb oldali melléfolyóját, a Rimát. Bánréve közelében éri el Magyarországot. A dombsági tájak felől érkező mellékágai Magyarországon — a Bódva kivételével — kis vízhozamú patakok (Han- gony-, Bán-, Szinva- és Szuha-patak). A Miskolci-síkon egyesül a hosszabb (282 km) és vele egyenrangú vízszállítású Hernáddal. Tiszaújváros mellett ömlik a Tiszába. A folyó nevének első írásos említése 1150 körűire tehető, Anonymus Gestájában Soyou- ként szerepel. Jelentését a só és a régies jó (,folyó'j szavak összetétele adja meg. A folyónév a Sóváron termelt sónak a szállítási útvonalával hozható kapcsolatba. A szlovákban a Sajónak Slaná („sósJolyéFj a neve. Erdélyben a Szamos egyik baloldali mellékvizét is Sajónak hívják. Ugyancsak a Sajó nevet viseli Máramarosban az Iza egyik mellékvize. Etimológiailag mindkét víznév azonos a Tiszába ömlő Sajó nevével. Belvízképződés A belvíz elsődleges forrása a helyben lehullott csapadék. A belvízképződés hevességét fokozza: a nagy intenzitással hulló nagy mennyiségű eső, a nagy meny- nyiségű hó és jég, hirtelen felmelegedés, vagy langyos eső miatti gyors elolvadása, valamint a fagyott, vagy a vízzel telített talajra került csapadék- vagy olvadékvíz. A nagy' mértékű belvízképződés feltétele lehet a felsorolt tényezők együttes előfordulása, vagy a talajvíz távolabbi okból bekövetkező megemelkedése is.
