Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Szakkifejezések - Belvízgazdálkodás-belvízhasznosítás - Belvízjárás - Belvízjárta terület

Február 26-27. Február 26., kedd A NYUDUVIZIG helyi vízkárelhárítási készültsé­get rendelt el és tartott fenn február 27-én 6 óráig a Jáki-Sorok patakon és a Sorok-Perint vízfolyáson. 8:00 A NYUDUVIZIG helyi vízkárelhárítási készültsé­get rendelt el a Gyöngyös patakon Kőszeg térségében. 16:00 A NYUDUVIZIG helyi vízkárelhárítási ké­szültséget rendelt el a Kerka patakon, a Kerka táro­zó üzembe helyezésével egyidejűleg. 20:00 Az Ipoly árhulláma 355 cm-es vízállással te­tőzött Nógrádszakálnál (II. fok: 350 cm, III. fok: 370 cm, LNV: 393 cm). ^^riviniíiidsKiad^d OOOOOOOOOOT-'--r­Az Ipoly árhullámképe Nógrádszakálnál Heves árhullám alakult ki a Rábán, amely a fel­ső szakaszon elérte a III. fokú készültség szint­jét, a középső szakaszon, Körmendnél pedig — az előrejelzések szerint — megközelíthette az 1965. évi LNV-t. A NYUDUVIZIG a vízállás­oknak megfelelő készültségi szinteket rendelt el a Rába 06.03. szentgotthárdi, 06.02. körmendi és 06.01. sárvári árvízvédelmi szakaszain. 23:00 A Rába árhulláma 376 cm-es vízállással tető­zött Szentgotthárdnál (III. fok: 370 cm). Február 27., szerda 11:30 A Rábán Körmendnél kialakuló árvízi helyzetre tekintettel - amely során a vízállás várhatóan megkö­zelíthette az LNV-t — az OMIT megkezdte működését. Kiöntött a Jáki-Sorok patak Jakon Hidrometeorológiai helyzet a Nyugat-Dunántúlon Február 22-től egy mediterrán ciklon miatt a nyugat­dunántúli vízgyűjtők időjárása csapadékosra fordult. Több hullámban viszonylag egyenletes csapadékter­helés érte a térséget. A csapadék eleinte hó, majd ké­sőbb eső formájában hullott. Február 26-án reggelig összességében 40-50 mm területi ádagú csapadék érte a vízgyűjtőket. Az eső és a növekvő hőmérséklet hatására a te­rületen levő hó elolvadt, jelentősebb vízszintemelke- dések alakultak ki és árhullámok vonultak le a nyu­gat-dunántúli kisvízfolyásokon. Több helyen, így a Kerka tározónál Alsószenterzsébetnél, a Kebele tá­rozónál Zalaszombatfánál helyi vízkár elleni védeke­zést rendeltek el. A Pinkán erre ugyan nem volt szükség, de meg kellett kezdeni az árvízi károk azon­nali helyreállítási munkáit. A Rába árhullámképe Szentgotthárdnál 500 400 300 200 100 0-100---------------------------------LNV.= 47D_emj(19m cm _________III, fok I. fok / tetőzés= 376 cm (02.26.) m O m CNJ Is­CNJ r­CNJ Is­CD V— C\l CNJ o o ▼­CNJ CNJ o O CNJ CNJ CNJ cd cd cd cd cd cd NT NT O O o o o o o o o O O Belvízjárás, belvízjárta terület Belvízjárásnak nevezzük a belvizek keletkezésének, az elöntés nagyságának, tartósságának, gyakoriságának és egyéb hidrológiai tulajdonságainak összességét. A belvízjárta terület a belvízzel gyakran elborított terület, amelynek domborzati és talaj adottságai mi­att belvíz megjelenésére általában, még viszonylag kisebb csapadék esetén is számítani lehet. Belvízgazdálkodás - belvízhasznosítás Belvízgazdálkodásnak nevezzük a szabályozott belvíz- elvezetést az évjáratok változó hidrológiai feltételei­nek figyelembe vételével. Célja, hogy a víz korládan elvezetése ne lehessen oka a korábban kedvező ter­mőhelyi tulajdonságú területek vízviszonyai leromlá­sának. Megvalósítási eszközei: az üzemen belüli, víz- rendezési célból végzett műszaki, agrotechnikai és agronómiái tevékenységek. A belvízhasznosítás a télvégi, tavaszi belvizek egy részének későbbi — vízhiányos időszaki — mezőgaz­dasági hasznosítása. Elemei megjelennek a belvízgaz dálkodás és belvíz^visszatartás tevékenységei között. A belvízhasznosítás alapja a belvíz tározása természe­tes, illetve mesterséges tározókban és szántófölde­ken, a fölös vizek késleltetett beszivárgásával. A tá­rozóit belvizek felhasználhatók öntözésre vagy tó­gazdaságok vízellátására. A Gyöngyös-patak Kőszegen, a nemezgyári duzzasztónál

Next

/
Oldalképek
Tartalom