Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Belvízgazdálkodás-belvízhasznosítás - Belvízjárás - Belvízjárta terület
Február 26-27. Február 26., kedd A NYUDUVIZIG helyi vízkárelhárítási készültséget rendelt el és tartott fenn február 27-én 6 óráig a Jáki-Sorok patakon és a Sorok-Perint vízfolyáson. 8:00 A NYUDUVIZIG helyi vízkárelhárítási készültséget rendelt el a Gyöngyös patakon Kőszeg térségében. 16:00 A NYUDUVIZIG helyi vízkárelhárítási készültséget rendelt el a Kerka patakon, a Kerka tározó üzembe helyezésével egyidejűleg. 20:00 Az Ipoly árhulláma 355 cm-es vízállással tetőzött Nógrádszakálnál (II. fok: 350 cm, III. fok: 370 cm, LNV: 393 cm). ^^riviniíiidsKiad^d OOOOOOOOOOT-'--rAz Ipoly árhullámképe Nógrádszakálnál Heves árhullám alakult ki a Rábán, amely a felső szakaszon elérte a III. fokú készültség szintjét, a középső szakaszon, Körmendnél pedig — az előrejelzések szerint — megközelíthette az 1965. évi LNV-t. A NYUDUVIZIG a vízállásoknak megfelelő készültségi szinteket rendelt el a Rába 06.03. szentgotthárdi, 06.02. körmendi és 06.01. sárvári árvízvédelmi szakaszain. 23:00 A Rába árhulláma 376 cm-es vízállással tetőzött Szentgotthárdnál (III. fok: 370 cm). Február 27., szerda 11:30 A Rábán Körmendnél kialakuló árvízi helyzetre tekintettel - amely során a vízállás várhatóan megközelíthette az LNV-t — az OMIT megkezdte működését. Kiöntött a Jáki-Sorok patak Jakon Hidrometeorológiai helyzet a Nyugat-Dunántúlon Február 22-től egy mediterrán ciklon miatt a nyugatdunántúli vízgyűjtők időjárása csapadékosra fordult. Több hullámban viszonylag egyenletes csapadékterhelés érte a térséget. A csapadék eleinte hó, majd később eső formájában hullott. Február 26-án reggelig összességében 40-50 mm területi ádagú csapadék érte a vízgyűjtőket. Az eső és a növekvő hőmérséklet hatására a területen levő hó elolvadt, jelentősebb vízszintemelke- dések alakultak ki és árhullámok vonultak le a nyugat-dunántúli kisvízfolyásokon. Több helyen, így a Kerka tározónál Alsószenterzsébetnél, a Kebele tározónál Zalaszombatfánál helyi vízkár elleni védekezést rendeltek el. A Pinkán erre ugyan nem volt szükség, de meg kellett kezdeni az árvízi károk azonnali helyreállítási munkáit. A Rába árhullámképe Szentgotthárdnál 500 400 300 200 100 0-100---------------------------------LNV.= 47D_emj(19m cm _________III, fok I. fok / tetőzés= 376 cm (02.26.) m O m CNJ IsCNJ rCNJ IsCD V— C\l CNJ o o ▼CNJ CNJ o O CNJ CNJ CNJ cd cd cd cd cd cd NT NT O O o o o o o o o O O Belvízjárás, belvízjárta terület Belvízjárásnak nevezzük a belvizek keletkezésének, az elöntés nagyságának, tartósságának, gyakoriságának és egyéb hidrológiai tulajdonságainak összességét. A belvízjárta terület a belvízzel gyakran elborított terület, amelynek domborzati és talaj adottságai miatt belvíz megjelenésére általában, még viszonylag kisebb csapadék esetén is számítani lehet. Belvízgazdálkodás - belvízhasznosítás Belvízgazdálkodásnak nevezzük a szabályozott belvíz- elvezetést az évjáratok változó hidrológiai feltételeinek figyelembe vételével. Célja, hogy a víz korládan elvezetése ne lehessen oka a korábban kedvező termőhelyi tulajdonságú területek vízviszonyai leromlásának. Megvalósítási eszközei: az üzemen belüli, víz- rendezési célból végzett műszaki, agrotechnikai és agronómiái tevékenységek. A belvízhasznosítás a télvégi, tavaszi belvizek egy részének későbbi — vízhiányos időszaki — mezőgazdasági hasznosítása. Elemei megjelennek a belvízgaz dálkodás és belvíz^visszatartás tevékenységei között. A belvízhasznosítás alapja a belvíz tározása természetes, illetve mesterséges tározókban és szántóföldeken, a fölös vizek késleltetett beszivárgásával. A tározóit belvizek felhasználhatók öntözésre vagy tógazdaságok vízellátására. A Gyöngyös-patak Kőszegen, a nemezgyári duzzasztónál
