Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Térképek - A VTT megépült, épülő és tervezett tározói
( -^WATER V^fSUMMIT Éltető Víz Filmszemle Uránia Nemzeti Filmszínház A Budapesti Víz Világtalálkozóhoz kapcsolódóan rendezték meg az Éltető Víz Filmszemlét Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nemzetközi találkozón 41 magyar és külföldi dokumentum- és játékfilmet mutattak be a mozi három termében. A rendezők sokféle szemszögből járták körbe a vízzel kapcsolatos mondandójukat, céljuk egy élhető, fenntartható világhoz vezető út megmutatása volt. A szemle Mosonyi Szabolcs Vad Szigetköz—A szárazföldi delta című filmjének díszbemutatójával kezdődött, mely egy különleges, vizes élőhely változásait tárta a nézők elé ritkán látható, szép felvételekkel. A dokumentumfilm azt is érzékeltette, hogy bár az egykori szigetközi élővilágból egyes fajok eltűntek, de a természet törvényei szerint helyüket más élőlények foglalták el, így állítva helyre a biológiai egyensúly dinamikáját. Vízzel kapcsolatos régi és új játékfilmeket is vetítettek a négynapos programban, köztük olyan klasz- szikusokat, mint a 65 éve készült Talpalatnyi földet vagy éppen A kétéltű ember című szovjet sci-fit. Érdekes volt, hogy a játékfilmekben hányféle módon jelent meg a víz, mint a cselekményt, történetet inspiráló elem. Láthatók voltak spirituális, szakrális, utópisztikus és realisztikus megközelítések is. A vetítések mellett érdekes volt a Idf a filmművészetben program, akárcsak a Csillanások — Tánc a vízcsepp körül többdimenziós organikus performansz. Szlávik Lajos A csodálatos vízmolekula címmel a vízről, mint parányi részecskéről tartott előadást, Fejér László programja pedig a Magyar Hidrológiai Társaság Hydrologia Hungarica Alapítványa által összegyűjtött vízgazdálkodásról, nevezetes árvizekről szóló filmek gyűjteményébe engedett bepillantást. A mértékadó árvízszint (MÁSZ) meghatározásának gyökerei és feladatai A mértékadó árvízszint egy adott szelvényben az a magasság, amelynél magasabb vízszint — a rendelkezésre álló adatok, illetve az alkalmazott számítási metodika alapján - átlagosan 100 évente egyszer valószínűsíthető, tehát az előfordulás gyakorisága 1%. Ilyen mértékű árvíz elleni védelemre a Magyar Állam garanciákat vállal, és ezáltal ezen árvízszint a folyók melletti beruházásoknál a tervezés és engedélyezés elengedhetetlenül fontos paramétere. A mértékadó árvíz meghatározása tehát az árvízvédelmi rendszerek tervezésének egyik legfontosabb feladata. A XX. század első felében mértékadó árvízszintként mindig egy korábban levonult, nagy károkat okozó árvíz maximális szintjét fogadták el, ami azt jelentette, hogy viszonylag gyakran kellett sort keríteni a változtatásra, lényeges változás következett be a módszertani megközelítésben 1965-ben, amikor az árvízvédelmi rendszerek tervezésénél már részben eltértek a legnagyobb árvizek mértékadóként való figyelembevételétől azzal, hogy azokon a folyószakaszokon ahol a matematikai statisztikai módszerrel számított 1%-os valószínűséggel várható vízszint magasabb volt, ott azt fogadták el mértékadónak. Az árvédelmi töltések kiépítésével a cél sokáig az volt, hogy legalább a múltban előfordult nagyságú árvizek ellen - adott biztonsági magasítás mellett - védeni tudja a mentett területet. Ezért a mértékadó árvíz.szint is a mindenkori legnagyobb vízszintet (LNV) vette alapul, mely az Esztergom- déli országhatár közti szakaszon túlnyomórészt a jeges árvízszint volt. Ezen a statisztikai elemzéseken alapuló, ádag 100-évenkénti (1%-os) árhullámok figyelembevétele sem változtatott, hiszen az LNV és a számított 1 %-os érték közül a magasabbik ellen kellett a védelmet biztosítani. A mértékadó árvizek meghatározásának alapelvét az OVH Elnöki kollégiuma 1974. december 20-i 113/Koll./1974. számú határozatával fogadta el az alábbiak szerint. Magyarország valamennyi folyójára a számított 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvizet kell mértékadónak elfogadni az alábbi kivételekkel: a) a Duna folyam Esztergom-déli országhatár közötti szakaszán az eddig előfordult legnagyobb jeges vízállások burkológörbéje a mértékadó árvízszint, b) Budapest főváros, Győr és Szeged városok, valamint az algyői olajmező különösen magas fokú árvízvédelmi biztonságot igénylő területét védő fővédvonalaknál, a számított 1000 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz a mértékadó. A statisztikai vizsgálatok alapjául az 1901 — 1970 között észlelt vízállások szolgáltak. A Duna folyam Esztergom—déli országhatár közötti szakaszán az 1956. évi jeges árvíz tényleges tetőző értékeinek burkológörbéjét fogadták el mértékadó árvízszintnek, amelynek előfordulási valószínűsége mintegy 1%. A mellékágak lezárása (különösen a Ráckeve - Soroksári Duna-ág), nyíltárterek betöltésezése jelentősen megváltoztatta a víz levonulását. Az ezt kiegészítő folyamszabályozási eszközök (partvédő-művek, sodor- vonal-terelő kövezések, műtárgyak, kotrások) alkalmazásával olyan mederhidraulikai állapotok jöttek létre, amelyek megszüntették a korábbi jégtorlaszok kialakulásának okait. A kimélyült főmedrek sodrása megnőtt, a homok- és kavicszátonyok visszafejtődtek, a kedvezőtlen kanyarulatok átalakultak. A mai mederállapotok mellett a korábbi LNV-ket adó jeges árvizek előfordulási valószínűsége erősen lecsökkent, statisztikai számításokban való felhasználása már nem indokolt. 2010-től már a Dunán is a jégmentes árvizszintek statisztikájára alapozva lett meghatározva a mértékadó árvízszint. Míg a korábbi évek módszertana a tetőző árhullámok vízállásaiból készített statisztika alapján határozta meg a MÁSZ szinteket, a mostani (2013-2014. évi) felülvizsgálat változtatott ezen a szakmailag megalapozottabb adatokat előállítása érdekében. A legfontosabb érv a módszertan váltása mellett az volt, hogy a vízállás statisztika nem veszi kellően figyelembe a folyón levonuló árhullámok fizikai jellegét és a folyómeder változásának vízszintre gyakorolt hatását. Éppen ezért a vízállás statisztika alkalmazása helyett a vízhozam statisztika alapulvételével a jelen állapot mederviszonyaival számolva szakmailag megalapozottabb mértékadó árvízszint meghatározása érhető el. Az új MASZ értékek meghatározása ennek szellemében megkezdődött.
