Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Táblázatok - A 2013 évi dunai árhullám LNV értékei
ÁLLÁSFOGLALÁS A 2013. ÉVI DUNAI VÉDEKEZÉSRŐL: A SIKERRŐL ÉS A TENNIVALÓKRÓL Június első napjaiban minden eddigit meghaladó áradás vonult le a Dunán. Míg korábban „csak” a hazai Felső- Dunán, Budapestig születtek új rekordok, az idén a Duna teljes hazai hosszán lépte át az árvízszint az eddigi maximumokat. Budapestnél 2002 óta immár negyedszer haladta meg a Duna vízállása a 800 cm-t, holott korábban, a XX. század 100 éve alatt mindössze kétszer haladta meg ezt jégmentes árvíz. Az áradást sikerült a gátak között tartani, nem öntött el településeket, nagy területeket. Összefogás, hihetetlen mértékű erőkoncentráció, központi irányítás, sok tízezernyi ember helytállása tette ezt lehetővé. Köszönet, tisztelet és elismerés mindenkinek, aki részt vett a védekezésben! A siker nemzetünk - benne kiemelten a mérnökök, meteorológusok, hidrológusok, gyakorló műszakiak és tudósok — árvízvédelmi tudásában gyökerezik. Országunk közel negyedét veszélyezteti árvíz. Itt, a „teknő” alján az árvízvédelem mindig is „a Kárpát-medence napi üzemeltetési feladata' volt, és marad is. Katasztrófává akkor válik, ha a víz kitör a gátak közül. A szakmai siker három pilléren nyugszik: (1) A „hardver” a 4200 km hosszúságú gát, az árvíz- csúcs-csökkentő tározók, stb. mindaz, amit eleink létrehoztak, ami pl. az Új Vásárhelyi Terv és a Duna Projekt keretében folyamatos fejlesztés alatt áll, szerves része az ország vízgazdálkodási és területfejlesztési, védelmi infrastruktúrájának. (2) A „szoftver” a hierarchikus felépítésű, de minden szinten felelősséggel működő vízügyi szervezet, a védelemvezető mérnöktől a gátőrig. Részletesen kidolgozott védelmi tervek hosszú időre visszamenően azt is tartalmazzák, hogy hol ázott át a töltés, hol volt buzgár. Több mint 150 év adatait tartalmazó vízrajzi adatsor, előrejelző hálózat, tudományos háttér támogatja a védekezőket. (3) Végül, aki mindezt létrehozza és működteti: a vízmérnök. Az idei áradás is megmutatta, hogy a vízügyi műszaki irányító személyzet felkészült, ismeri a területet, tudja, hol kell magasítani a gátat, felismeri a veszélyeket. Tudja, mit tegyen, ha a roppant víztömeg át akarja törni a védműveket. Képes irányítani, szervezni az egy-egy helyen akár több ezer főnyi védekezőt, honvédséget, tűzoltókat, és az önkénteseket. A vízügyi irányítás a maximumot nyújtotta, ami azért azt is jelzi, hogy ennél nagyobb árvízi terhelésnél — ami sajnos nem kizárt - már kétséges a kapacitása. A mérnöki tudásnak az is forrása, hogy folyamatosan ellenőrzi a teljesítményét, visszacsatolja a tapasztalatokat: a közveden veszély elmúltával ez történik most is. Gyarapodnak a nagy árhullámokat kiváltó jelenségek, amihez súlyosan járulnak hozzá kedveződen emberi beavatkozások is, határainkon belül és túl egyaránt. A vízszintek emelkedésének a korábbi adatsorokon alapuló kiszámíthatósága — mai tudásunk szerint - megdőlt. A Tisza völgyében is hasonló jelenségeknek lehetünk tanúi. Fogyóban van a biztonság, amit előre látó elődeink teremtettek meg! A víz földi körforgásának törvényszerűsége, hogy ha gyarapodnak az árvizek, akkor gyarapodnak az aszályok is. így az árvízvédelem és az aszályok elleni tevékenység nem választható el egymástól. Mindkettő sikere „békeidőben” dől el. Komplex, integrált vízgazdálkodással kell és lehet megelőzni a vészhelyzetet, hogy a létesítmények és működtetésük egyként szolgálják az ármentesítést, és a vízpótlást, például tározókkal. Ennek az is eredménye lesz, hogy az ország életének kisebb megzavarásával védjük ki az áradásokat. Mindezért: (1) A változó körülményekhez alkalmazkodó (adaptív) árvízvédelmi-biztonsági politikára van szükség. (2) A különösen veszélyeztetett területekre (töltése- zettlen magaspartok, önállóan védekező települések, a Főváros veszélyes pontjai) készüljön gyorsított program. Sürgős feladat a folyók árvízlevezető képességének, a helyreállítása, a nagyvízi medrek, a védendő és nem védendő területek kijelölése. Hasznos segítséget adhat ehhez az EU Árvízkockázat Kezelési Irányelve, főként, hogy ne vegyen el az ember több teret a folyóktól. (3) A települési árvizpédekezési tervek korszerűsítésére az MMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tagozata a 2010. évi árvíz után módszertani útmutatót készített, mely alapján közreműködésüket újra felajánlják. (4) A Duna Stratégia lehetőséget adhat — az árvizek és aszályok elhárításához elengedhetetlen, európai szintű nemzetköz! együttműködéshez. — mind a tudomány, mind a közös cselekvések, fejlesztések, és a szükséges források területén. (5) A szakma fogyóban lévő humánerőforrásait erősíteni, ennek érdekében a mérnökképzést bővíteni kell. (6) Sürgető feladat a vízgazdálkodás-tudomány helyzetének a rendezése, és azt szolgáló monitoring rendszerek (benne a Központ Vízrajzi Adattár) újragondolása. (7) Új, egységes vízügyi területgazdái szerepkör foglalja keretbe és érvényesítse azt az integrált szemléletet, ami a XXI. század vízgazdálkodásának a záloga kell legyen. A jelen állásfoglalást közreadó szervezetek, tagjaik, szakembereik készséggel ajánlják közreműködésüket e feladatok megoldására. Gödöllő, 2013. július 3. Reich Gyula Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat elnöke Dr. Szlávik hajós Magyar Hidrológiai Társaság elnöke Dr. IJgetvári Ferenc Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége elnöke Or. GayerJózsef Global Water Partnership Magyarország Alapítvány elnöke Kovács Károly Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke A Duna ártere apadás idejen Fájsz térségében
