Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Védelmi anyag-visszapótlás
A 2013. évi dunai árvízvédekezés összefoglaló értékelése (3) A műszaki irányítás tapasztalatai, javasolt intézkedések A védekezés során részletes elemzés készült a kialakult jelenségekről, a védekezés szervezetéről és végrehajtásáról, a műszaki irányítás tapasztalatairól és az azokhoz kapcsolódó javaslatokról. Az árvízszintek emelkedése, gyakoriságuk növekedése kapcsán a meteorológiai elemzések rámutattak arra, hogy a légköri anomáliák miatt számolni kell a hasonló nagyságrendű árvizek gyakoriságának növekedésére. Az árvízszintek emelkedése rámutatott arra, hogy a folyók árterein nem biztosított stabilan az árvíz levezetés a helytelen területhasználat miatt. Az értékelés alapján kijelenthető, hogy hasonló árvizek esetében a Duna magyarországi szakaszán — erre alkalmas helyek hiánya miatt - az árvízszintek tározással érdemben nem csökkenthetőek. A kialakult árvízszint következtében több helyen kimerültek a településeket védő magaspartok tartalékai, újabb területek veszélyeztetettsége merült fel. Nőtt az altalajhibákból eredő kedveződen talajmechanikai jelenségek (buzgár, kimosódás stb.) száma. javasolt intézkedések: • Az időelőny növelése és a pontosabb előrejelzés érdekében az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, valamint az Országos Vízjelző Szolgálatnál összehangolt fejlesztés szükséges az alkalmazott eszközök, módszerek, adatátvitel és adatcsere tekintetében. • Stabilizálni szükséges a hullámtereket annak érdekében, hogy a levezető képesség romlása miatt az árvízszintek ne nőjenek tovább. Kz szükségessé teszi a nagyvízi mederkezelési tervek elkészítését és érvényesítését. • A hatósági eljárásokban erősíteni szükséges a vízkár- elhárítás szempontok megfelelő érdekképviseletét. • Meg kell vizsgálni, hogy a nagyvízi medrek árvízi terhelése csökkenthető-e a meglévő vízrendszerek vízkormányzásának optimalizálásával. • Az emelkedő árvízszintek miatt országosan is vizsgálni szükséges a magas partok állapotát, helyzetét, a mögöttük lévő települések veszélyeztetettségének mértékét. • Talajmechanikai mérési programot kell összeállítani a magyarországi árvízvédelmi töltések átfogó értékelésére. Az önkormányzatok védképességének elemzése szerint a veszélyeztetett önkormányzatok felkészültsége heterogén volt, összehangolt szakmai irányításuk nem volt megoldott. Nem érvényesült egyeztetett műszaki irányítás valamennyi önkormányzatnál, ami szükségessé tette az OMIT beavatkozását. Az önkormányzatok nem rendelkeznek a jogszabályokban előírt és a védekezés alapját képező települési vízkárelhárítási tervekkel; nem biztosított azonos szinten az önkormányzatok alapvédettsége, sok helyen a védekezés rendkívüli kockázatokkal járt. Javasolt intézkedések: • Az önkormányzati védekezést a tapasztalatok alapján új szervezed rendszerbe kell foglalni, az állami vízügyi irányítást biztosítani kell. • El kell készíteni valamennyi árvíz által veszélyeztetett település vízkárelhárítási tervét. • Ki kell építeni a veszélyeztetett települések alapvédettségét az árvízi kockázatok csökkentése érdekében. • Ösztönözni kell az önkormányzatoknál a mobilgátak alkalmazását és gondoskodni kell a megfelelő minősítési rendszer kialakításáról. A védelmi szervezetek működésének, működtetésének tapasztalatai azt mutatták, hogy a kialakult rendkívüli árvíz az eddigieknél lényegesen rugalmasabb intézkedéseket kényszerített ki a védekező szervezetekből. Azokon a területeken, ahol jó minőségű védelmi tervek és informatikai háttér állt rendelkezésre a védekezés hatékonysága, gyorsasága jelentősen megnőtt. A közfoglalkoztatottak teljesítménye a védekezés során jó volt, azonban a védelmi szervezetbe történő integrálásuk a jogszabályi korlátok miatt korlátozott volt. A védekező szervezetek rendelkezésre álló eszközei nem mindig voltak összhangban a védekezési feladat végrehajtásának szükségleteivel. A védekezés ott volt hatékony és takarékos, ahol a feladatra felkészült, megfelelően képzett vezetők irányítottak. Javasolt intézkedések: • Az árvizek gyakoriságának növekedése miatt, növelni kell a védekező szervezetek rugalmasságát és hatékonyságát a jogszabályi háttér átalakításával (adminisztráció csökkentése, közbeszerzés gyorsítása, szervezed kapcsoltok javítása). • Fel kell gyorsítani a védelmi tervek digitalizálását és a korszerű informatikai háttér alkalmazását a védekezési feladatok ellátása során. • A védekezésben résztvevő szervezetek (vízügy, rendőrség, katasztrófavédelem, honvédség) eszközeinek és készleteinek közös felülvizsgálata és fejlesztése szükséges az egymást kiegészítő védelmi potenciál kialakítása érdekében. • Meg kell szervezni a védekező szervezetek saját feladatkörében a rendszeres továbbképzést a gyorsabb és szakmailag megalapozottabb döntések elősegítése érdekében. A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz mérföldkövet jelentett a magyar árvízvédelem történetében, új folyamatokat indított el az önkormányzati védekezések megszervezésében, a nagyvízi mederkezelésben, illetve a mértékadó árvízszint meghatározásában.
