Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Töltéskorona-domborítás
Június 18. Június 18., kedd 6:00 Budapesten a főpolgármester a fővárosi védvonalak árvízvédelmi készültségét I. fokúra mérsékelte. 8:00 Ülést tartott az OMIT. Az elmúlt 24 órában készültségváltozás nem történt; a nap folyamán 660,4 km hosszú töltésen volt árvízvédelmi készültség Magyarországon. Megkezdődött a védelmi létesítmények bontása Dunaszekcső és Bár településeken. A csökkenő vízállásoknak és a magas hőmérsékletnek köszönhetően a fakadóvizek visszahúzódása folyamatos, már csak a legmélyebb területeken található vízborítás. Budapesten befejeződött az árvíz okozta károk helyreállításának megsegítésére folytatott szivattyúzás mind a Római parton, mind a Hajógyári szigeten. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a 036/Du/2013. sz. „Hajósoknak s^óló hirdetményébeti' 2013. június 19- én 8 órától feloldotta a Duna 1811 fkm és 1433 fkm közötti magyarországi szakaszán a fő- és mellékágakra vonatkozó hajózási zárlatot valamennyi úszólétesímény számára, kivéve a Kamarás Dunát és a bajai Vén-Dunaágat, ahol még folyik az árvíz- védekezés. A 1433 fkm alatt (Paks-Baja-Bok) még kíméleti hajózás van érvényben. A Duna apadó vízállására és a kedvező hidromete- orológiai helyzetre tekintettel a Ferenc-csatornát összekötő, szerb területen lévő hajózsilip esedeges tönkremenetelével, illetve töltésszakadással már nem kell számolni. Ezért a Duna bal parti szerb- horvát árvízvédelmi töltésen az őrszolgálat ellátásához és az esetleges beavatkozáshoz elkülönített, Baja térségében készenlétbe helyezett védelmi osztagot visszavezényelték állomáshelyére. A kedvező hidrometeorológiai helyzetre és az apadó dunai vízállásokra való tekintettel az OMIT június 18-án 18.00 órától kezdeményezte a Margitszigeten a zárlat feloldását. A belvízzel és fakadó vízzel elöntött terület nagysága 8000 ha, ebből 2000 ha vetés-szántó volt. 2006. április - a nagyréti suvadás megtámasztása NEVEZETES ÁRVIZEINK A Duna és a Tisza szorításában (2006) Amire addig alig-alig volt példa, az 2006-ban bekövetkezett. A Duna és a Tisza árvize csaknem egy időben jelentkezett. Már az év első hónapjaiban tudni lehetett, hogy a Duna német és osztrák vízgyűjtőin az átlagosnál jóval nagyobb hókészlet halmozódott fel, s ez — kedvezőtlen időjárási viszonyok között — árhullámot indíthat el a Dunán és mellékfolyóin. Ezzel szinte párhuzamosan a Tisza vízgyűjtőjén, a Kárpátokban megindult hóolvadást kitartó esőzések gyorsították, előre jelezve, hogy a Tisza völgyében is a szokásosnál komolyabb áradásokra lehet számítani. Március végén — a Morava áradásával is felhizlalt Duna a Szigetközben rendkívüli védekezési helyzetet jelentett. Az ár csak lassan vonult le a magyarországi szakaszán, a szerbiai Titelnél viszont akadályozta a tiszai betorkollást. Az így visz- szaduzzasztott Tisza Szegednél az eddig mért legmagasabb vízállását érte el úgy, hogy előbb tetőzött itt, mint a feljebb fekvő Szolnokon. Az igen lassan apadó Tisza, a szintén visszaduzzasztott Hármas-Körössel olyan tartós árvízi terhelést jelentett az egyre inkább átázó töltéseknek, hogy kevesen hitték, gátszakadás nélkül sikerül befejezni a védekezést. A Duna és a Tisza mentén közel másfél hónapig tartó rendkívüli állapot nagy sikerrel zárult, a gátak kibírták a korábban nem tapasztalt víznyomást. Humánerőforrás biztosítása a dunai védekezésen a vízügyi szervezetnél Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) a várható árhullámra vonatkozó előrejelzések alapján már a működésének első napján elkezdte, majd folyamatosan szervezte a humánerőforrások biztosítását az árvízzel érintett vízügyi igazgatóságokra és településekre. Ez magába foglalta mind az OMIT megerősítését, mind pedig az árhullámmal érintett vízügyi igazgatóságok számára szükséges plusz erőforrások biztosítását a nem védekező vízügyi igazgatóságok állományi létszámából műszaki irányítók, fizikaiak és gépészek átirányításával. Az OMIT mindennapi munkájának megerősítésére 13 szakembert vezényeltek át. Az OMIT napi 24 órában 30 fő fölötti létszámmal működött június 15-ig, majd ez fokozatosan 10 főre mérséklődött és ez a létszám az OMIT tevékenységének július 19-i megszűnéséig együtt dolgozott.. Az OMIT a KKB NVK Általános Munkacsoportjába június 4-től 4 személyt delegált kapcsolat- tartóként, akik napi 24 órában, váltásban végezték munkájukat. Az OMIT munkájának szakmai támogatására 19 fővel létrehozták a Tudományos Tanácsot, amelynek feladata volt, hogy az OMIT szakembereivel közösen elemzéseket, javaslatokat készítsen az árhullámmal kapcsolatos kiemelkedő műszaki kérdésekben. Az OMIT a Budapestnek nyújtandó műszaki segítségnyújtás keretében hét, míg Szentendre számára egy vízügyi szakértőt vezényelt ki. A különösen veszélyeztetett helyekre (Győrújfalu, Szigetmonostor) az OM3T műszaki irányításra 1-1 személyt rendelt ki. Az árhullám időbeni előrehaladásával a humánerőforrásokat fokozatosan átcsoportosították a Budapest alatti szakaszok védelmére. Az átcsoportosításokkal egyidejűleg az OMIT Baja és Báta településekre külön műszaki irányítókat (2-2 főt) vezényelt ki. A védekezés teljes időtartama alatt az OMIT, valamint az érintett vízügyi igazgatóságok a saját állami védekezéseiken túl az önkormányzatok (összesen 33 település) védekezési munkáihoz is biztosítottak műszaki irányítói és fizikai létszámot. Az önkormányzati védekezésekhez vezényelt vízügyi igazgatósági létszámokat az 1. ábra mutatja be. Látható, hogy az önkormányzati védelmi munkák meg
