Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Települések - Báta

Báta Az egykori Sárvíz folyó torkolatvidékén található települést egy 1267-ben kelt oklevél említette elő­ször Bata néven. A 16. sz. első felében portyázó tö­rök csapatok többször felégették, de mint dunai ki­kötő és halászfalu előbb-utóbb mindig talpra tudott állni. Az 1848-as szabadságharc idején a császári se­regek ismét porig égették a települést, de a lakosság szerencsésen megmenekült és újjáépítette a falut. A 18. század előtt a terület nyílt ártér volt. A 19. század első felében a Dunát részlegesen szabályoz­ták, majd a korábban elkészült nyári gátak töltéseit az addig észlelt legnagyobb vízszint fölé emelték. A Sárvíz ekkor még Bátánál torkollott a Dunába, és partjait nem védték töltések a Duna visszaduzzasz- tásától. Báta az 1869-ben alakult Szekszárd-Bátai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat vízimun­kákban érdekelt települései közé tartozott. A Sárvíz 1855-ben végrehajtott szabályozása révén az itteni kanyargós, mintegy 50 km hosszú Duna-meder holtággá változott. A szabályozás nélkül a mai üt­és vasúthálózat nem épülhetett volna ki. Az ármentesítést követően megkezdődött a terület belvízi rendezése, amikor az egykori vízfo­lyások, holtágak medreit használták fel, mint bel­vizeket összegyűjtő csatornákat. Az összegyűlt belvizek átemelésére a Sárvíz torkolatánál 1897- ben épült az egész Sárköz belvízmentesítését biz­tosítani hivatott, faszéngáz-generátoros robbanó­motorral működő 4,5 m3/s átemelő képességű szivattyútelep, amely ipari műemlék és a térség egyedülálló nevezetessége. A több mint 2000 fős község határában a Duna mellett van a Gemenci-erdő, amely tájvédel­mi terület, ill. 1996-tól a Duna-Dráva Nemzeti Park része, amúgy Báta térsége a KDTVIZIG működési területéhez tartozik. 248 Könyörgés a Duna bátai kanyarulatának szabályozása érdekében Tekintetes Nemes Vármegye! [Báta] Helységének Közönséges lakosi, siralmas panaszokat az Tettes Nemes Vármegye előtt... [kérelmezve előadják], úgy mint: 1. Azon tapasztalható minden, és szemben tűnő kárai kö­zött, mellyeket a Dunának veszedelmes ki áradásában kénte- leníttetik szenvedni, az legnagyobb ínség, és nyomorúság, hogy a Duna éppen az Helység derekának, és az Templomnak ne­ki szeget; és kevés idő múlva (:ha úgy marad:) ell is pusztítja, és semmivé teszi. ■. 2. Ezen veszedelemnek és kárnak meg orvoslása, az Helységnek pedig éppen meg maradása úgy leginkább, és igen könnyű erővel orvosoltatnék meg ha Gyűrűs háj felé (:mely a Méltos kalotsai Érsek eő Excellentiája határában vagyon, a hol tudni illik a Két Dunának legnagyobb ütközpete vagyon, Szeremlei Helységen állói:) ell vájattatnék... 1782. szeptember 2. Bátai belvízi szivattyútelep A 18. század végén indult és a 19. század végé­ig tartott a Duna és a Sárvíz vidékének árvíz­mentesítése, valamint a Duna szabályozása. Ezeknek a munkálatoknak egyik igen érdekes emléke ez az 1896-ban átadott, 3 db centrifugál szivattyúval felszerelt, másodpercenként össze­sen 4,5 m3 átemelésére alkalmas szivattyútelep. A kezdetben gőzgéppel hajtott, majd 1943-ban fagázmotoros üzemre átalakított szivattyútelep ma is működőképes. 82. Báta — önkormányzati védekezés Az önkormányzati védekezés június 5-én kezdődött a Bercsényi utcában az előző árvizek idején (2002, 2006, 2010) kiépített, mára több helyen hiányos nyúlgátak mege­rősítésével, homokzsákokkal történő magasításával a vár­ható tetőző vízszintre. A KDTVIZIG a védekezés kezde­tétől fogva biztosította a helyszíni műszaki irányítást. Összesen 1 509 m ideiglenes védmű, 890 m mentett oldali megtámasztás, 230 m ideiglenes lokális védmű épült meg, kb. 160000 db homokzsák és 1 700 m3 ho­mok felhasználásával. Ellennyomó medencéket alakítot­tak ki, az épülő és az elkészült ideiglenes védművek helyszínrajzi és magassági méreteit folyamatos GPS mé­réssel ellenőrizték, bemérték a tetőző vízszinteket. A vízszint emelkedésekor a löszös altalaj miatt további erősítésekre volt szükség, ezért további anyagot és mun­kaerőt kellett a településre vezényelni. Június 11-én 575 fő (önkormányzati, katasztrófavé­delmi, rendőrségi, honvédségi, közfoglalkoztatott és ön­kéntes civil segítőkből álló személyek) védekeztek Bátán, akiknek munkáját 48 fő vízügyi szakember (OMIT szakér­tők, KDTVIZIG, ATTVIZIG, DDVIZIG, KÖVIZIG, FETIVIZIG, társulat) támogatta. A vízügyi szakértők és műszakiak munkájának megkönnyítésére a Báta-I. szivaty- tyútelepen külön adminisztrációs irodát hoztak létre. Június 15-én a bátai öblözet, illetve a kiépített ön- kormányzati védvonal tehermentesítése érdekében a ki­rendelt műszaki szakértők megvizsgálták a hullámtérben lévő önkormányzati védvonalakat, hogy a vízlevezetés gyorsítására javaslatot tegyenek. A bátai önkormányzati nyárigát már a Duna II. fokú vízállásait sem képes kizárni a védett területről. A mosta­ni, III. fokú szintet is lényegesen meghaladó árhulláma teljes gemenci területet megtöltve érkezett Báta belterüle­te felé. A nyárigát mögötti területekről a víz a Duna fő­medrében történő apadáshoz képest jóval kisebb ütem­ben tud csak visszajutni a folyóba, ezért az itt feltorlódott vizet célszerű mihamarabb visszavezetni a Dunába. A felmérések és az egyeztetések szerint június 16-án 10 órakor megkezdődött a régi vasúti töltés nyomvonalán húzódó nyárigát átvágása, mivel a Duna főmedrének víz­szintje ekkorra vált alacsonyabbá, mint a védvonalak közé beszorult víz szintje. Az irányított megnyitással a vízszint- csökkenés üteme felgyorsult, a bajai vízmércén tapasztal­ható apadással azonos ütemű lett, ezáltal fokozatosan te­hermentesítve a kiépített ideiglenes védműveket. így lehe­tővé vált, hogy a kiépített ideiglenes védművek veszélyez­tetése nélkül folyjon ki a víz a Gemenci öblözetből. A vé­dekezés sikeres volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom