Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Árvízi terhelés
ínségkő A budapesti Duna-szakasz rendkívül alacsony vízállásánál, a Szabadság hídtól északra, a budai oldalhoz közel kibukkanó sziklát a népnyelv „ínségkőnek” nevezi. A Duna budapesti szakaszán a történelmi legkisebb jégmentes vízszint 51 cm, a 2013. évi LNV 891 cm, így a vízjáték 840 cm. Szemléletváltás anno 1875 „... utódaink, útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek: míg mi folyóink szabályozásával azpk vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani. Lehetőleg sokat és nagy területeket öntözni - ez ama mód, amellyel mezőgazdaságunkat, népünknek és létünknek eme alapfeltételét, állandó virágzás ésjólétfokára emeljük... ” (Kvassay Jenő) Elszállítják a homokzsákokat a dunai árvíz elvonulása után Nagymaros főutcájáról Péch József 1892-ben írott szakkönyvének címlapja (Ez volt az első magyar nyelvű árvízvédelmi szakmunka.) Árvízi terhelés Az árvíznek a töltésekre kifejtett hatását kifejező mértékszám. Az árvízi terhelés értékét a megáradt víz töltésláb felett tartózkodási idejének és töltéslábtól számított tetőző magasságának szorzataként értelmezik, vagy a tetőző vízállások és a töltésláb szintje feletti tartózkodási idők együttes statisztikai eloszlását határozzák meg árvízi terhelésként. Árvízvédelmi fáklya A 2013. évi dunai árvízvédekezésnél 43935 db fáklyát használtak fel. A képen látható fáklya azonban korábbi, a kunszentmártoni védekezésnél használták 2006. április 20-án és onnan került a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum gyűjteményébe Homokzsák és fáklya Az árvízi védekezés eszközei és módszerei az elmúlt másfél évszázad alatt alaposan megváltoztak. A gáton vágtató, hírvivő lovasküldönc helyét átvette a mobiltelefon. A homokzsákokat lovasszekér helyett gépkocsival, kétéltűvel, vagy helikopterrel szállítják. Ha szükséges, a szádfalverő gépek is a védekezők rendelkezésére állnak. Mindössze két eszköz élte túl az elmúlt korokat: a homokzsák és a fáklya. Ha a 19. századvég nagy tiszai védekezéseiről készült fényképeket nézzük, mindig láthatók homokzsákból rakott ideiglenes védművek. Legfeljebb a felhasznált mennyiség volt kisebb, mint 2013-ban, s valószínűleg a töltések magasítását is lassabban végezték. A régi képeken fáklyát persze nem találunk, hiszen azok csak sötétedéskor kerültek elő, ilyenkor viszont nem volt fotográfus, aki fényképezni tudott volna. De nagy mennyiségben fogyott a fáklya, amint arról az egykori árvízi anyagkimutatások is tanúskodnak.
