Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Mohács
Mohács Magyarország legdélebbi Duna-parti városának a helyén a kelta és római időkben egy halászfalu állt. A pécsváradi apátság 1093-ban kelt alapítólevele már mai nevén (Mohach) említi a települést, a középkorban pedig a pécsi püspök földesurasága alá tartozott a terület. Országos hírnévre 1526-ban tett szert, amikor II. Szulejmán török szultán hadserege a Mohács melletti síkon tönkreverte a feudális anarchiába süllyedt magyar állam királyi és főúri bandériumait. A törökök magyarországi uralmának másfél évszázadát a mohácsi csatavesztéstől számítjuk. A török megszállás időszakában, ill. az azt követő 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. Mohács környékét kitűnő minőségű talajok borítják, amelyek kiválóak mezőgazdasági termelésre. A szántóföldeken főleg búzát és kukoricát termesztettek. A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege, amit elősegítettek az itt végzett folyószabályozási, ill. a töltések emelésével folytatott ármentesítési munkálatok, amelyeket a 19. sz. végén a Mohács-Kölkedi Armentesítő Társulat hajtott végre. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajóforgalma az itteni kikötő jelentőségét felértékelte. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, így a Pécsett bányászott szenet eljuttathatták a Dunára, amelyet onnan hajókkal szállítottak tovább. A 20. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb tért hódított a gépipar. Új köz- intézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége 17000 fő volt. A vesztes világháborút követően 1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt állt. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Mai városi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei város. A 20. század derekán lezajlott dunai árvizek rámutattak a meglévő védelmi rendszer hiányosságaira. 1954 júliusában még sikerült a minden addigit 24 cm-rel felülmúló tetőző vízállást kivédeni, de nem egészen két év múlva mindez már kevés volt. Az 1956-os jeges árvíz a Mohács-szigeti tanyák 80%-át romba döntötte. Az ezt követő településfejlesztés eredményeképpen a Duna mindkét partján összefüggő városrészek jöttek létre. 1993-ban készült el a várost körülvevő védőgát, amelynek műszaki megoldását Lampl Hugó-díjjal jutalmazták. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára. Mohács Budapest mellett a másik olyan magyar város, amely a folyó mindkét oldalára kiterjed. Idegenforgalmi nevezetessége a volt ferences barokk templom és rendház, a püspöki palota, az ortodox szerb templom és a magyaros stílusú városháza. Mohácstól délre, az egykori csatamezőn található az emlékpark, amelyet 1976-ban avattak fel. 1994-ben a város csadakozott a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. Pécs-Mohácsi Regionális Rendszeréhez, amely az újmohácsi parti szűrésű kutakból biztosítja a vezetékes vizet nem csupán Mohács, hanem Pécs lakói számára is. A csatornázási problémák megoldására komoly erőfeszítéseket tett a város vezetősége. A nem egészen 20 ezer főt számláló település és térsége a DDVIZIG működési területéhez tartozik.
