Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Fejkarózás
Jubilál a patinás palota Kelet-Magyarország 2013. február 19. 1913. február 17-én, hétfőn tíz taligással és két föld- hányóval kezdték kiásni a Nyírvíz-palota alapjait.. A kézi erővel végzett hatalmas építkezést 1914 nyarára fejezték be. A századelőn ez volt Nyíregyházán a legmodernebb épület. A bérbe venni szándékozók körében vonzó volt az elektromos személy- és teherfelvonó, a házi vízvezeték saját kutakkal, a központi porszívó és a házi központi fűtés. A székház építésére a Nyírvíz Szabályozó Társulat pályázatot hirdetett. Az érdeklődésre jellemző, hogy összesen negyvenhat pályaterv érkezett. Végül Papp Gyula és Szabolcs Ferenc neves fővárosi műépítészek tervei alapján épült fel a palota. Az épület szecessziós és eklektikus jegyeket visel magán. A kupolán elhelyezett rétisas egy nyíregyházi bádogos munkáját dicsérte. A lépcsőház ablakait, a homlokzat gyönyörű díszeit Róth Miksa üvegműves készítette. Az épületben üzleteket, bankot, sőt egy kisebb kaszinót is nyitottak, bérlakásokat alakítottak ki. Az építtető Társulat a harmadik emeletre költözött. A felújított Nyírvíz-palota A belvíz a magyar Alföld sajátos, összetett hidrológiai jelensége. A régi kifejezés a lefolyástalan és többnyire kötött talajú földfelszínt időszakosan elborító vizet nevezi meg. A 19. századi ármentesítő és belvízrendező társulatok értelmezése szerint a belvíz nem a távolról a társulat érdekeltségi területére folyt, hanem a talajba be nem szivárgott helyi víz. A távolabbról, a magasabb területről érkező vizet megkülönböztetésül kükignek nevezték. A belvízi jelenség bonyolultságát és így kezelésének összetettségét is jelzi, hogy több mint 50 fogalom ismert a szakirodalomban a belvíz meghatározására. Az árvédelmi gátak 19. századi megépítését követően az árterek birtokosai számára a belvizek elleni védekezés lassanként ugyanolyan fontos kérdéssé vált, mint maga az ármentesítés, hiszen számukra szinte mindegy volt, hogy termésüket az árvíz, vagy a belvíz teszi tönkre. A vízlevezető csatornarendszer és műtárgyainak (átereszek, zsilipek, majd később a vízátemelő szivattyú- telepek) megépítése nem várt költségekkel terhelte meg az ármentesítő társulatokat, amelyeknek alapfeladataik közé — már az 1870-as évektől fogva — fokozatosan fel kellett venniük a belvíz levezetését is. Belvíz-érzékenységi térkép A belvizek kialakulásában szerepet játszó, a belvíz keletkezését elősegítő, térben és időben viszonylag állandó tényezők adatait tartalmazza a belvíz-érzékenységi térkép. Az ilyen térkép jól hasznosítható a földhasználat tervezésében is.
