Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Vác
Ideiglenes védmű Vácott 40. VÁC - önkormányzati védekezés A városban három kiemelt ponton folyt védekezés: Diadal tér (Gombás patak), Hegyes torony (sétány), és a Váci Fegyház és Börtön területén. A védművek megépítését követően a Diadal térnél található MÓL kút mellett jelentős buzgárok alakultak ki. A börtön és a komp közötti sétányon a szivárgó vizek szivattyúzása folyamatosan két szivattyúval történt. A munkát az önkormányzat szervezte három kirendelt vízügyi műszaki irányító vezetésével június 3- 14. között. Felhasznált főbb anyagok: homokzsák: 418000 db, homok: 6400 m3, 1800 fm (4,2 m széles) fólia, 150-200 db fáklya. Ideiglenes védmű Vácott 192 Vác A Duna bal partján, a Naszály lábánál fekvő Váctól északra hegyek, dél felé pedig sík táj képe tárul elénk. Régészeti múltjában kőkorszaki, rézkori, késő bronzkori, de kelta, avar és honfoglalás kori emlékeket is feltártak. Első írásos említésekor, 1075-ben (Wacensis) már város, később püspöki székhely, I. Géza temetkezési helye. A város a tatárjárás idején a püspöki várral együtt elpusztult, de IV. Béla újjáépíttette. Fejlődésének jele, hogy heti és országos vásártartási joggal rendelkezett, a 15. században reneszánsz épületekkel gazdagodott. A török hódoltság kezdetén többször gazdát cserélt, 1620-ban évtizedekre török kézre került, s csak 1686-ban szabadult fel. A törökök mecsetet és fürdőt építettek, a városban dunai hajómolnárok, révészek és hajósok is működtek, a török uralom végén elnéptelenedő városba német telepesek érkeztek. Az 1730-as években a középkori városfalakat lebontották, s megkezdődött a barokk város kialakulása, amelyben Esterházy Károly és Migazzi Kristóf püspököknek volt elévülhetetlen szerepük. Vác lakói leginkább szőlőművelésből éltek, kevés szántóföldjük volt, rétjeik vizenyős mocsaras területek voltak, konyhakertjeik terméséből piacra is vittek. A 18. század folyamán a város gazdaságilag is megerősödött, a század végére már számos céhe működött, heti és országos vásárai, a dunai hajózás, a révátkelőhely révén jelentős kereskedelmi központ lett. A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák, majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal. Az 1848-49-es szabadság- harc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost. Amint arról a városban található árvíztáblák is tanúskodnak, a Duna jeges árvizei és zöldárjai nem egy esetben veszélyeztették a lakosokat. A legismertebbek az 1775., valamint az 1838-as árvizek voltak. De más gondok is akadtak a Dunával, nevezetesen az , hogy az itteni folyószakasz hajlamos volt a zátonyosodásra. Ez egyfelől nehezítette a jég levonulását és akadályt jelentett a hajózásnál is. A folyószabályozás során 1937-től a váci gázlókat kotrással próbálták megszüntetni. Az igen csapadékos 1940-es években kiderült, hogy ezen az úton, azaz csak kotrással nem lehet célt érni, s 1948-ban megkezdték a gázlók rendszeres szabályozását párhuzamművekkel és sarkantyúkkal. A szocializmus korában Vác ipari súlyát az idetelepített Dunai Cement- és Mészmű, a Magyar Hajó- és Darugyár, az Egyesült Izzó képcsőgyára, valamint a még 1912-ben létesített, eredetileg Kodak fotópapírt előállító Forte gyár jelentették. A rendszerváltást követően az üzemek egy részét privatizálták, vagy bezárták. A város nevezetes építészeti emlékeit nehéz röviden számba venni. Az egész városmag műemléki jelentőségű terület. A barokk, klasszicista és eklektikus stílus valamennyi változata megtalálható az itteni egyházi, valamint köz- és magánépületek festői sokaságában. Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett száraz környezetben hiheteden jó állapotban konzerválódtak. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont. A közel 35 ezres város közüzemi víz- és csatornahálózatához a lakások több mint 90%-át csatlakoztatták. Itt van a Dunakanyar víziközműveit döntő részben üzemeltető Duna-menti Regionális Vízmű Zrt. központja. Vác és térsége a KDVVI- ZIG működési területéhez tartozik. Váci látkép
