Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Települések - Zebegény

Egy kiváló dunai folyammérnök Tőry Kálmán (1891-1975) A budapesti műegyetemet elvégezve a budapesti folyammérnöki hivatalnál lépett állami szolgálatba. A világháborús katonaévek után a Földmívelésügy Minisztériumban (FM) vízerőhasznosítási és fo­lyószabályozási feladatokat bíztak rá, majd rövid műegyetemi oktatómunka után a győri folyam­mérnöki hivatal mérnöke, utóbb a hivatal főnöke lett. Ez alatt az idő alatt a folyamszabályozás álta­lános kérdéseivel, főleg azonban a Felső-Duna kü­lönleges szabályozási feladataival foglalkozott. Építéseket vezetett, a tervezéseket irányította, ellátta az árvízmentesítő társulatok mellé rendelt miniszteri megbízotti teendőket, állandó kapcsolat­ban állt az illetékes csehszlovák szervekkel, és mint szakértő rendszeresen részt vett a magyar-cseh­szlovák Közös Műszaki Bizottság ülésein. Ebben az időszakban Magyarországon elsőként végzett hordalékméréseket a Felső-Duna mellékágaiban. 1940 decemberében a Víz­rajzi Intézet igazgatójává nevezték ki és ezt a felada­tát 1943 májusáig látta el. Erre az időszakra estek a nagy kárt okozó dunai je­ges árvizek, valamint a sú­lyos belvizes esztendők. 1943 júniusától ismét köz­ponti szolgálatra rendelték az FM-be és megbízták a folyammérnöki ügyosztály vezetésével. Munkatársaival 1946-1949 között részletesen felmérte a magyar Duna-szakaszt és el­készítette annak mélységvonalas medertérképét. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1953. évi megszervezése után a Vízrendezési Osztályon, mint csoportvezető teljesített szolgálatot. Tevékenyen részt vett az 1954. és az 1956. évi du­nai árvízvédekezési munkák központi irányításá­ban, majd 1958-tól a kormányzat a Dunabizottság műszaki osztályának főmérnökéül rendelte ki. Nyugalomba vonulás után haláláig levéltárakban, könyvtárakban végzett kutatómunkát a magyaror­szági folyók szabályozásának történetével kapcso­latban. Kiemelkedő munkája volt ,yA Duna és szabá­lyozása” című monográfiája (1952). Vízállás táblázat - 2013. június 6. 6:00 Vízmérce Készültségi fok. (cm) LNV (cm) 875 801 771 714 860 872 976 984 Elörejelzett ill. bekövetkezett tetözés Vízállás (cm) Elért foko­zat 06.05. 06:00 06.06. 06:00 ±24 ó alatt I. fok II. fok III. fok Időpontja Nagybajcs 470 540 610 * 900±10 cm 06.08. 701 815 +114 in Komárom 500 620 680 * 830±10 cm 06.09. reggel 634 711 +77 ni Esztergom 500 600 650 * 795±15 cm 06.09. este 595 661 +66 in. Nagymaros 520 620 670 * 740±15 cm 06.10. hajnal 522 582 +60 i. Budapest 620 700 800 * 885±20 cm 06.10. napközben 664 719 +55 n. Paks 650 800 900 880130 cm 06.11. 612 668 +56 I. Baja 700 800 900 * 710 758 +48 i. Mohács 700 850 950 685 729 +44 i. A győrújfalui védekezés kronológiája (1) 05.31. Az ÉDUVIZIG értesítette a kivitelezőt a vár­ható árhullámról és felszólította a közösen elfogadott ár- vízvédelmi terv szerinti beavatkozásokra, védekezésre. 06.02. A kivitelező megkezdte a vízoldali töltésré­zsű fóliázását, a töltéserősítést, a megbontott töltéstest visszaépítését. 06.04. Az ÉDUVIZIG előírta a kivitelező számára a kiépítési szintet (115,70 m Bf. és 115,80 m Bf.) A kivi­telező megkezdte a töltésmagasítások építését, amelyhez az ÉDUVIZIG műszaki segítséget nyújtott. 06.05. A kivitelező folytatta a megkezdett munkákat; megkezdte a mentett oldali előtér kaviccsal való feltöltését. 06.05. Az ÉDUVIZIG felszólította a kivitelezőt a folyamatos (éjjel-nappali) munkavégzésre. 06.06. Tekintettel arra, hogy a kivitelező kellő idő­ben és minőségben nem biztosította a Duna projekttel érintett szakaszon a védképességet, az ÉDUVIZIG sza­kaszvédelem-vezetése vész-forgatókönyvet készített a Duna projekt ÉDU-3 projektelem területére. 06.06. A mentett oldalon jelentkező fakadóvizek, valamint a még fel nem száradt esővíz átáztatta az előte­ret, emiatt munkagépekkel nem lehet megközelíteni a munkaterületet, és oda anyagot beszállítani. 06.06. Az ÉDUVUZIG többször sürgette a vállal­kozót a munka felgyorsítására, végül látva a nem megfe­lelő ütemű előrehaladást, 22:00 órától átvette a védeke­zés irányítását és az ÉDUVIZIG központi védelemve­zetője a projekttel érintett szakaszt — kiemelve a 01.05. védelmi szakaszból — önálló védelmi szakasszá tette. A győrújfalui töltésszakasz jellemzői Június 6. 22:00 óra • Magassághiányos töltés, a kiépítés nem éri el az előírt 115,70 m Bf., ill. 115,80 m Bf. szintet. • Vízoldalon a hullámverés elleni védelem hi­ányos, kiegészítendő. • Mentett oldali kavics feltöltés nem készült el teljes hosszban. • A megbontott mentett oldali előtereken töl­tésállékonysági problémák jelentkezhetnek. • A kivitelezési munka nagyobb kapacitással csak nappal folyt. A győrújfalui csata pillanatképe 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom