Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Leányfalu
Az árvédelmi miniszteri biztos feladatköre a 19. század végén Az árvédekezés szereplői között meg kell emlékezni az árvédelmi miniszteri biztos személyéről is, aki sajátos helyet foglalt el az árvédelem szervezeti rendjében. Ha valamely különösen veszélyeztetett helyen az egyöntetű és erélyesebb védekezés érdekében szükség mutatkozott - és ebben a kérdésben a társulat, vagy a helyi közigazgatási hatóság is kezdeményező lehetett —, a földművelésügyi miniszter árvédelmi biztost jelölhetett ki, akit nemcsak társulatokhoz, hanem bármely egyéb, árral fenyegetett helyre is kiküldhetett. Plnnél fogva a biztos feladata és hatásköre egészen más volt, mint a társulatok önkormányzatának felfüggesztése esetén kirendelt miniszteri biztosé, aki némi megszorításokkal a társulati választmány és a közgyűlés jogait is gyakorolhatta, illetve annak teendőit végezte. Az árvédelmi biztos hatásköre csakis az árvédekezés irányítására terjedt ki, utasításait mind az érdekelteknek, mind a társulati és törvény- hatósági tisztviselőknek teljesíteniük kellett. Szerepköre az árvíz elmúltával önmagától megszűnt, kivéve, ha átszakadt a gát, mert akkor csak a gátszakadásból fakadó teendők végrehajtása után fejezhette be működését. A biztos kirendelése ugyanakkor nem mentette fel az egyéni felelősség alól a társulat műszaki közegeit. A főmérnöki állást műszaki képzettséghez kötötték, tehát a miniszteri biztosnak nem volt joga magához ragadni a főmérnök teendőit — kivéve, ha maga is műszaki képzettséggel rendelkezett. A biztos leválthatta a főmérnököt, aki hekett rögtön egy másik mérnököt kellett kineveznie. A miniszteri biztos tehát elsősorban irányított és nem vezetett. Leányfalu A Duna menti település szintén rendelkezik római kori előzményiekkel, az itt talált őrtorony a 4. században épült. A régészeti feltárások során kelta és germán leletek is előkerültek. Első írásos említése (Leanfalvá) egy 1407-es keltezésű oklevélben maradt fenn. Aló. sz. közepén, a török fennhatóság alatt a falu lakói adófizetők, ám az 1690-es években csak pusztaként említik a települést. Pócsmegyer és a hozzá tartozó leányfalui szőlők és erdők a századok során több birtokos kezén is megfordultak, Leányfalu igazi fejlődése a 19. sz. végén indult meg. Közrejátszott ebben a fi- loxéra vész, amely kiirtotta a szőlőket, így a pócs- megyeri és szigetmonostori gazdák áruba bocsátották telkeiket, s az üresen maradt présházak, elárvult pincék megfelelően átalakítva lassanként a fővárosi tehetősebb polgárságnak, s az ismertebb művészeknek hétvégi üdülőjévé váltak. A társadalmi élet is egyre jobban lábra kapott, 1901-ben megalakult a Leányfalusi Casinó, nem sokkal később a Leányfalusi Társadalmi és Szépészeti Egylet, s Lingel János bútorgyáros kezdeményezésére 1931-ben a Pócsmegyer-Leányfalui Iparosok Köre. Farsangi bálok, szüreti mulatságok, tamburazenekar szerveződött, környkkszer- te híres volt az Iparoskor színjátszó csoportja. A falu életében mindig is jelentős szerepet játszó Duna nyaranta élénk fürdő- és sportélet helyszínéül szolgált, eseményszámba ment a folyami gőzösök érkezése és indulása. A dunai árvizek azonban itt is sok gondot okoztak nemcsak a múltban, hanem még a közelmúltban is. 1965-ben pl. olyan magas volt a víz, hogy a közúton is csak csónakkal lehetett közlekedni Szentendrére. Gátrendszerét ezt követően magasították és erősítették meg. A település 1949-ben vált függetlenné Pócsmegyertől, 1970-ben pedig nagyközségi rangot kapott. A 1960-as évek végén végzett próbafúrások során 36°C-os hévizet találtak, így megépülhetett a termálvizű strandfürdő. A mai napig sok ismert művész választja a települést nyaralójául vagy akár állandó lakhelyéül. A több mint 3 500 lakosú nagyközség térsége a KDWI/.1G működési területéhez tartozik. Leányfalu, Polgármesteri Hivatal 30. Leányfalu - önkormányzati védekezés A 11. sz. út mentén homokzsákból nyúlgátat építettek mintegy 2,5 km hosszon. A munkát az önkormányzat szervezte, két kirendelt vízügyi műszaki irányító vezetésével június 4-8. között. Az átszivárgó vizeket, illetve a csapadékvizeket folyamatosan visszaszivattyúzták a dunai hullámtérre. Felhasznált főbb anyagok: homokzsák: 350000 db, homok: 2200 m\ Az ideiglenes védművet június 13-15. között bontották el. Budapest, Kossuth tér A Parlament mellett épülő mélygarázs munkagödrét — biztonsági okokból, a dunai árhullámmal szembeni megfelelő ellennyomás biztosítása érdekében - elárasztották. % A
