Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Térképek - Védekezési tevékenységek helyszínei az állami védműveken és az önkormányzatoknál (1) - (3)

Június 5. Június 5., szerda Az előrejelzett tetőző vízállás alapján lezárták és le­terhelték a szlovák határon a Medve-Vámosszabadi közúti hidat. A nem védekező vízügyi igazgatóságok anyag- és eszközkészletét, valamint munkaerő állományát fo­lyamatosan csoportosították át a Duna menti véde­kező vízügyi igazgatóságok területére. A rendészeti szakközépiskolák állományát kivezé­nyelték a kritikus szakaszok figyelőszolgálatának megerősítésére. Megérkezett a szlovák fél egyetértő válasza a mérések összehangolására, valamint tájékoztatást adtak a Bősi erőmű tervezett üzemrendjéről. Az OMIT kirendelte a dokumentációs szakcsoportot a védekezési tevékenység folyamatos megörökítésére. A védvonalakon lévő munkahelyek megvilágítására a vízügyi szolgálat teljes világítási gépparkját üzem­be helyezték. Komárom-Esztergom megye illetékességi területén a Magyar Honvédségnek a Komárom-Szőnyi töltéssza­kaszra kirendelt erőinek létszáma összesen mintegy 750 főre növekedett. A honvédségi munkacsoportok (mintegy 1000 fő) — az esztergomi és pilismaród önkormányzati védeke­zés keretén belül, a megcsúszott töltés védelme érde­kében — az ideiglenes védművek megerősítését, szel­vénybővítést és magasítást, nyúlgátépítést, valamint bordás megtámasztást végeztek. 14:00 A Magyar Honvédség kirendelt és készenlét­ben lévő állományának létszáma elérte a 3 000 főt, amiről a honvédelmi miniszter tájékoztatta az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsá­gának elnökét. 16:00 A Bécs fölötti Korneuburgi vízerőműnél 6 órán keresztül tetőzött a folyó, 11 ezer m3/s-os víz­hozammal. 17:00 Ülést tartott az OMIT. Szükségállapot Pozsonynál Népszabadság, 2013. június 5. Szlovákia fővárosában a Duna vízszintje kedden kora este meghaladta a 910 cm-t, ezért szükségál­lapotot hirdettek ki. Megkeresésünkre I^ubomir Andrassy, a helyi válságstáb vezetője közölte: ,^4 2002-es évszázados ámz után 33 millió eurós ráfordítás­sal megerősítettük Pozsony árvízvédelmi rendszerét, amely majd szerdán, de főleg csütörtökön vizsgázik, amikor a te- tőzéskor akár a tízméteres magasságot is elérheti a meg­áradt folyó. ” A hatóságok mintegy ezer tűzoltót és 150 katonát helyeztek készültségbe. Árad a Morva folyó is, amely Pozsony környé­kén elsősorban Dévényfalut veszélyezteti. A ma­gyarok lakta Duna menti településeken a bősi ví­zerőmű alatt, Szaptól egészen a magyar határig várható árvízveszély. Viziközmű-üzemeltetés árvizes helyzetben a Pannon-Víz Zrt. területén Az 1954-es árvíznél bekövetkezett gátszakadások következtében tucatnyi falu került víz alá. A Győr- Révfalu vízműtelepet elöntötte a víz, és a gépházból a szivattyúkat a Püspökvárba kellett menekíteni. A Pannon-Víz Zrt. működési területén a 2013. évi árvíz egyeden súlyos közmű-meghibásodása Győr-Révfalu legfőbb szennyvízátemelőjénél tör­tént: beszakadt és teljesen elzáródott a 400 mm át­mérőjű szennyvíz főnyomócső 20 m-es szakasza. Az árhullám tetőzésekor két napra le kellett állítani a győri szennyvíztisztítót, mert a tisztított szennyvi­zet már nem tudták a befogadó szintjéig felemelni. A jelentős hígítás miatt azonban nem okozott víz­minőségi gondot a napi 25-30 ezer m3 szennyvíz. A Győrújfalu térségében kialakult árvízi hely­zet miatt a Révfalu II. sz. telepet kiürítették, a ku­takat leállították. Amennyiben gátszakadás követ­kezett volna be, az áttörő víztömeg 1-2 napon be­lül elérte volna a Szőgyei vízműtelepet. Ekkor csak a Révfalu 1. sz. telep kútja! látták volna el Győrt és az agglomerációt, vízkorlátozást kellett volna be­vezetni, biztonsági klórozás alkalmazásával. Erre azonban az eredményes árvízvédekezésnek kö­szönhetően nem került sor és a térségben az ivó­vízszolgáltatás zavartalanul üzemelt. DUNA P RÓJ E RT A Duna projektről A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország egyik legjelentősebb, az árvíz- védelem biztonságának növelését előirányzó projektje 15 kistérséget, összesen hat megye (Győr-Moson- Sopron, Pest, Fejér, Bács-Kiskun, Tolna, Baranya) 152 településének 510 ezer lakosát érinti. A projekt az öt du­nai vízügyi igazgatóság területén valósul meg. A Duna projekt célja a magyarországi Duna sza­kasz árvízvédelmi rendszerének megerősítése, az árvízi biztonság növelése. A Duna projekt keretében megva­lósuló fejlesztések a Duna teljes magyarországi szaka­szán 12 ártéri öblözetet érintenek, az árvízi biztonság növelését célzó fejlesztések 11 projektelem keretében valósulnak meg. A fejlesztett szakaszok együttes hossza közel 200 töltéskilométer. A kivitelezési munkálatok eredményeként 25 árvízvédelmi műtárgyat (zsilipeket, hidakat, árvízkaput) korszerűsítenek vagy építenek, több mint 100 km hosszú szakaszon töltéskorona bur­kolási és burkolat-felújítási munkákra kerül sor. A projekt kedvezményezettje az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A projekt megvalósítása 2012 júniusában kezdődött meg és befejezése 2014 végére várható. A 2013. évi árvíz szinte minden projekt-elemet munka közben érintett, helyenként a kivitelezés alatti állapot je­lentős többlet-védekezési feladatokat eredményezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom