Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Táblázatok - A KDWIZIG árvízvédelmi szakaszai

Az egyik legrégibb budapesti árvíztábla A Döbrentei utca 15. sz. ház falán lévő árvíztáb­la három nyelven — latinul, magyarul és németül — emlékeztet az 1775. február 17-i, minden ko­rábbit meghaladó szinten levonuló árvízre. A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 02.01. Dunaegyháza-tassi 24,360 Duna bp. Tass 888 1965. VI. 18. 750 850 880 02.02. Tass-szigetújfalui 20,418 Duna bp. Budapest 860 2006. IV. 04. 620 700 800 02.03. Szigetújfalu­csepeli 29,922 Duna bp. Budapest 860 2006. IV. 04. 700 760 820 02.04. Kvassay-zsilipi 0,452 Duna bp. Budapest 860 2006. IV. 04. 620 700 800 02.05 Gödi 4,150 Duna bp., Sződ-Rákos p Nagymaros 714 2006. IV. 04. 520 620 670 02.06. Dunafüred-érdi 7,758 Duna jp., Benta p. Budapest 860 2006. IV. 04. 650 750 820 02.07. Szentendrei-szigeti 24,701 Duna jp., Szentendrei- Duna bp. Nagymaros 714 2006. IV. 04. 520 620 670 02.08. Budakalászi 8,742 Szentendreí- Duna jp. Nagymaros 714 2006. IV. 04. 520 620 670 02.09. Ipolydamásd-Let­kés-ipolytölgyesi 13,192 Ipoly bp., Letkés p. Ipolytölgyes 611 2010. VI. 06. 420 470 520 02.10. Ipolyvece-Dejtár­Balassagyarmat­szécsényi 29,246 Ipoly bp., Derék p., Lókos p. Balassagyarmat Nógrádszakál 474 393 2010. VI. 05. 2010. VI. 04. 300 330 350 350 400 370 02.11. Jászfelső­szentgyörgy­jobbágyi* 82,915 Zagyva, Galga Szentlőrinckáta Apc Hatvan-alsó 359 387 473 2010. V. 18. 2010. V. 18. 2010. V. 18. 220 250 310 270 300 350 320 350 400 02.12. Mátraverebélyi tározó 2,415 Zagyva p. Tározói 300 665 755 02.13. Maconkai tározó 1,533 Zagyva p. Tározói 550 600 650 02.14. Tarján-pataki tározó 2,068 Tarján p. Tározói­­810 850 900 NEVEZETES ÁRVIZEINK A Duna árvizei Pest-Budánál Az 1267. évi a legrégibb dunai árvíz, amelyről biztos tudomásunk van. A 13-16. században 14 jelentős árvízről tudunk, köztük számos jeges lehetett. A 17. században öt jelentős árvizet je­gyeztek fel. Zawadowski Alfréd 1891-ben megjelent hatalmas monográfiájában (Magyar- ország vizeinek statistikája) a 18. századra vonat­kozóan 24 dunai árvízről a 19. század elejéről, 1838-ig még további 7-ről gyűjtött össze ada­tokat. Biztos, hogy ebből a 31 árvízből 16 Pest- Budán is pusztított, nagy részük jeges árvíz volt. A nevezetesek közé sorolhatók: 1712. február 12. Sok épületet romba dönt­ve közel egy hétig pusztította Pest városát a Duna jeges árvize. 1744. március 4-10. Jeges árvíz pusztított a pesti Duna szakaszon. Óbudán és Budán 15-15, Pesten pedig 50 ház dőlt össze. 1775. február 15-17. Az addigi legnagyobb dunai jeges árvíz Pesten és Budán is pusztított, elárasztva és összedöntve Pest lakóházainak fe­lét (611 házat). A 764 cm-es tetőző magasságot elért árvíz nyomán kezdett hozzá a város veze­tése az árvízvédelmi töltések kiépítéséhez, fej­lesztéséhez. Az 1775. évi árvizet, mint egészen rendkívülit tartották nyilván és az Országos Építési Főigazgatóság által 1823-ban elkezdett „dunai mappáéit?’ lapjain, mint addig észlelt leg­magasabb vizet tüntették fel. Emléktábla az 1775. évi árvízről Vácon Megjegyzés: ' -A betorkolló mellékfolyókon további mértékadó vízmércék is vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom