Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Táblázatok - Budapest árvízvédelmi szakaszai
Budapest árvízvédelmi szakaszai Szakasz neve Hossz (km) Védelmi központ helye I. Buda-Észak 12,318 Békásmegyeri Átemelő Telep II. Buda-Közép 12,675 I. Batthyány téri átemelő III. Buda-Dél 15,846 FCSM Környezetgazdálkodási Igazgatóság kp. IV. Pest-Észak 25,232 Észak-pesti szennyvíztelep V. Pest-Közép 7,476 FCSM Környezetgazdálkodási Igazgatóság kp. VI: Pest-Dél 11,478 FCSM Környezetgazdálkodási Igazgatóság kp. VII. Margitsziget 5,632 XIII. Margit-sziget, Fővárosi Kertészet Budapest árvízvédelmi rendszerének fővédvonalai 'Fővédvonalak hossza: 93 km ebből: árvízvédelmi töltés: 33 km árvízvédelmi fal: 2 km Összes félmagaspart: 28 km Összes magaspart: 30 km ezeken belül: Visszatöltésezett vízfolyások: 10,5 km Lokalizációs töltések: 1,8 km Árvízvédelmi kapuk és csatorna keresztezések száma Árvízvédelmi kapu: 143 db Csatorna keresztezés: 246 db Egyéb közműkeresztezés: 169 db A Duna parti volt végponti átemelők ma tehermentesítő és közbenső átemelő művekként működnek. A tisztítadan szennyvizet korábban közvetlenül a Dunába vezették. Jelenleg már csak a záporvízzel hígított szennyvíz-többlet kerül 8 ponton, szabályozott módon a Dunába. Ezeknek a bevezetési pontoknak az ún. magasvízi üzeme már 340 cm-es vízállás mellett megkezdődik. A Duna parti árvízi átemelők, egyesített csatornák hálózati túlfolyóin és a csapadékcsatornákon (összesen 18 db) a magasvízi üzem már 530 cm-es vízállás mellett megkezdődik. A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) első árvízvédelmi intézkedései Budapesten A május utolsó napjaiban lehullott csapadék a Duna felső szakaszán megindította a folyó árhullámát. Amint az árhullám első paraméterei ismertek lettek, a korábbi árhullámokhoz való viszonyítás alapján világossá vált a főváros árvízvédelméért felelős döntéshozók számára, hogy az elkövetkezendő napokban kiugróan magas árhullám elleni védekezésre kell felkészülni Budapest térségében. A Fővárosi Csatornázási Művek már május 31-én, három nappal a védelmi készültség hivatalos elrendelése előtt megkezdte a fővédvonalak árvízvédelmi kapuinak zárását. Június 1-én, szombaton és június 2-án, vasárnap is folytatódott a kulisszanyílások, valamint a csatornahálózatok és kisvízfolyások árvízvédelmi zsilipjeinek zárása. Az állandó üzemű átemelők ekkor már ún. magas vízi üzemmódban működtek. Ezek mellett folyamatosan, a vízállás növekedésének megfelelő ütemben helyezték üzembe az érkező csapadék- és belvizek szükség szerinti átemelésére az árvíz idején üzemelő átemelő szivattyúkat. A felkészülés és a védelmi munka ütemezetten, a vízállás emelkedésének függvényében történt. '3%^' Ideiglenes védmű Csillaghegyen, a Királyok útján Felkészülés Budapest védelmére: árvízvédelmi kapuk lezárása (balra) Árvízi készültség Népszabadság, 2013. június 3. A főpolgármesteri hivatal utasítására a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) megkezdte az árvízi védekezést a Duna fővárosi szakaszán. Több csatornazsilipet és egy árvízi kaput már lezártak, megakadályozva ezzel, hogy csatornán keresztül öntsön el víz egyes területeket. Az operatív védelmi tervnek megfelelően először a szennyvízátemelő telepeket állítják át árvízi üzemmódba, ezt követően pedig a föld alatt, a csatornarendszerben kezdik meg a védekezést. A csatornarendszeren keresztüli elöntésektől zsilipek, a Duna medréből való kilépése ellen pedig több mint 90 kilométernyi fővédvonal védi Budapestet. A legfrissebb vízállásjelentések alapján eldőlt, hogy el kell árasztani a Kossuth téren épülő mélygarázs munkagödrét. Az Országház északi oldalán épülő mélygarázs munkagödrét azért kell feltölteni, a víz nyomásával szemben a bepumpált víz nyomása támassza majd meg a résfalat. Az „évszázad árvizeként” emlegetett 2002-es árvíznél is magasabb árhullámokra készülnek fel Ausztriában a Duna, az Inn és a Salzach mentén. Több folyó vízállása vasárnap délelőtt megközelítette és helyenként már meg is haladta a 2002-es legnagyobb vízállást. 150
