Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Vízfolyások - Mosoni-Duna
dekezjs kezdetén kiadott hivatalos közlemények magabizóan és derűlátóan, a veszély lebecsülésével ítélték meg a súlyos ár- vízvédelmi helyzetet és így az árvízbe! fenyegetett lakosság előtt nem tudatosították eléggé a védekezés szükségességét... Megállapítja továbbá a Minisztertanács, hogy az ország egy- séges vízgazdálkodásának irányítására létesített 01 'F eddig súlypontosan az öntözés fejlesztésével foglalkozott, emellett azonban az árvízvédelem háttérbe szorult. Az OVF működésében ezt a helyzetet fel kell számolni..!'. A kritikának hamarosan személyi és egyéb következményei is lettek. A Nagy Imre-kormány bukását követően, 1955 végén, Dégen Imre személyében új főigazgatót neveztek ki az OVF élére, és megkezdődött a védelmi szervezet jelentős megerősítése. A győr-révfalui árvízi emlékmű Az 1954. július 15-16-i ásványrárói gátszakadások után Győr városára, illetve a révfalui régi, gyenge körgát megerősítésére összpontosítottak a véderők. Hiába volt azonban minden erőfeszítés, július 20-án hajnalban, talajtörés következtében átszakadt a gát, és a négy nappal korábban kiürített házakat közel kétméteres víz borította el. Ennek állítottak emléket még abban az évben a megye és a város vezetői, valamint a helyreállításon dolgozó szakiparosok. Országos Vízjelzó Szolgáiul Kezdőidőpont: 2013.05.31.06 FTC 1 5 ^ ^ 1(^^^20|^<K350e0<«3KKj)je|^ mm Forrásadatok: OMSZ Bajok voltak az árvízvédelmi előrejelzésekkel, hírközléssel. A győri vízüg)á igazgatóság szakemberei az osztrák rádió vízállásadatait hallgatták, a hazai vízjelző szolgálat pedig elavult segédletek alapján dolgozott, s első előrejelzéseiben 90-96%-os mederteltség mellett bekövetkező tetőző vízállást prognosztizált Hazánkban a helyi vízügyi védelmi szervezet az árvízi küzdelem első nehézségeit sikerrel állta, s az árvíz rövidesen várt tetőzési időpontjáig magabiztosan védekezett. Amikor azonban a várt tetőzés még nem következett be és tovább emelkedett a folyó szintje, a helyzet válságossá, a védelemvezetés pedig bizonytalanná vált. A vízügyi szolgálat árvízvédelmi tevékenységét a gátszakadások kapcsán komoly kormányzati kritika is illette. A Nagy Imre-kormány 2.170/56/1954. sz. határozata a következőket állapította meg "..Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a védekezés kezdeti időszakában egyedül a saját szervezetével és műszaki felkészültségével — viszonylagosan gyenge erőkkel — vette fel a küzdelmet a dunai árvíz ellen. Nem szervezte meg a helyes árvízvédekezés előkészítését oly módon, hogy adott pillanatban — az országjelentős erejének mozgósítása úján — igénybe vehesse mindazokat az erőforrásokat, amelyek az egész ország népgazdaságában és a tömegek mozgósításában rejlenek Az árvízvé72 órás csapadék előrejelzés a dunai részvízgyűjtőkre Készült: 2013.05.31. 07h NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1953 végén megalakított Országos Vízügyi Főigazgatóság alig néhány hónap múlva kemény árvízi helyzet elé nézett. Az 1954. július 13-31. között lezajlott dunai árvíz példádanul tartós és heves csapadék-sorozat nyomán igen heves áradásokat keltett az alpesi mellékfolyókon. Bajorországban és Ausztriában több mint 2 500 km2 került víz alá. A Duna hazai szakaszain a rekord magasságú víz ellen a védekezés csak részben volt sikeres, mert súlyos árvízi elöntés érte a Szigetközt. Itt az árhullám négy' helyen okozott gátszakadást, több mint 220 km2, a gemenci gátszakadás miatt pedig közel 170 km2 került víz alá, a kár meghaladta a 750 millió Ft-ot, ami akkor hatalmas összegnek számított. Az árvíz során 30 ezer lakost kellett átmenetileg kitelepíteni. A folyó további hazai szakaszain a védekezés a rendkívüli magasságú víz ellen sikeres volt.
