Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Szakkifejezések - Katré

Május 28-31. Május 28., kedd A Felsőszabolcs területén hullott jelentős mennyi­ségű csapadék és a meteorológiai előrejelzés szerint várható további esőzések miatt a FETIVIZIG II. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el a 07.06. Felsőszabolcs-alsó belvízvédelmi szakaszon. Május 29., szerda 06:00 A gravitációs vízkivezetési lehetőség megszű­nése miatt a KÖVIZIG I. fokú belvízvédelmi ké­szültséget rendelt el a 12.08. és a 12.09. belvízvédel­mi szakaszokra. A délelőtti órákban (a csapadékhullás kezdete előtti napon) az Országos Vízjelző Szolgálat (ÓVSZ) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) csapadé­kelőrejelzése alapján először jelezte egy rendkívüli dunai árhullám kialakulásának lehetőségét. A vízügyi szolgálat megkezdte a felkészülést a du­nai árhullám fogadására és levezetésére. Kiértesí­tették a vízügyi igazgatóságokat a lehetséges árhul­lámról, döntés született az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) készenlétbe helyezéséről. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TTVIZIG) lezárta a „Természet- és élőhelyvédelmi kezelés a Bihari sík Natura 2000 területén, Bakonsyeg térségéherlelnevezésű projekt­jét, amelyet a Keleti-főcsatornához tartozó K-XI-es víztározó területén, Bakonszeg közelében valósítot­tak meg. Május 30., csütörtök Kisebb árhullám indult el a Sajón és mellékvízfolyá­sain, valamint a Taktán. Május 31., péntek 8.00 A Duna vízállása Nagybajcsnál: 296 cm (az I. fokú készültség vízszint 470 cm) Megérkeztek az első előrejelzések a német és osztrák vízgyűjtőn várható nagy csapadékokról és az azok kö­vetkeztében kialakuló árhullámról. Az ÓVSZ előrejel­zésében a még csak előrejelzett csapadékok alapján III. fokú készültséget meghaladó vízszinteket prog­nosztizált a Duna Esztergomig tartó szakaszára. Május végén Közép- és Nyugat-Európa fölött már több hete egy alig mozduló alacsony nyomású, hideg léghullám tartózkodott. Az alacsony nyomású területeken hosszabb ideig maradtak fenn a csapadékos időjárást okozó ciklo­nok, míg a magasnyomású területeken a száraz időjárást meghatározó anticiklonok voltak az uralkodók. A dunai árvizet közvedenül kiváltó ciklon egy ilyen, heteken keresztül fennmaradó és nem mozduló planetáris hullám ala­csony nyomású részén alakult ki. A ciklon centruma május 31-én Csehország fölött helyezkedett el, a keleti olda­lán meleg levegő áramlott Oroszország, a Baltikum és Skandinávia fö­lé, ott szokadanul meleg nyári időjárást okozva. Az alacsony nyomású rendszerben az összeáramló levegő spi­rálkarokba, ún. nedves szállítószalagokba koncentrálta a megle­hetősen sok nedvességet a Földközi-tenger medencéjében. A június 1-én kezdődő rendkívül intenzív csapadékot az váltotta ki, hogy az Adand-óceán felől megerősödő anticiklon miatt összetorlódtak ezek a szállítószalagok, déli irányba fordultak, ahol az Alpok hegy­vonulatai valósággal „kirázták” belőlük a koncentrálódott nedvessé­get. A csapadékos periódusnak a ciklon lassú északkeletre mozdulá­sa, illetve feltöltődése vetett véget. Az árvizet kiváltó időjárási helyzet — az OMSZ szakértői elem­zése alapján — kapcsolatba hozható a globális légköri cirkuláció egyik típusával, az ún. meridionális áramlási típussal. A magyarországi meteorológiai radarhálózat összesített csapadék intenzitás térképe (mm/h) (OMSZ) Készült: 2013. május 30-án, helyi idő szerint 12:00-kor A radarhálózat csapadék intenzitás térképe A térkép három magyarországi meteorológiai radar állomás (a Balatontól délnyugatrafekvő Pogányvár, Budapest—Pestszendőrinc és a Nyíregyháza melletti Napkor) mérési adatait együttesen tartalmazó ún. „kompozit” képet ad. Az Orszá-gos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által 15 percenként készülő csapadék intenzitás térkép a folyékony halmazállapotú csapadékhul­lás pillanatnyi erősségét mutatja be a radar echo intenzitása alapján számítva, mm/h mértékegy­ségben kifejezve. 6 óránként egyesített csapa- dékösszeg-térképet is összeállítanak. A mérést befolyásoló sok különböző té­nyező miatt a radarral végzett csapadékmérés számottevő bizonytalanságot tartartalmaz, de mégis ez az eszköz adja a leggyorsabb, legjobb és leghatékonyabb információt a csapadék te­rületi eloszlásáról. 2013 május végi-június elejei időjárási helyzet a Duna vízgyűjtőjén

Next

/
Oldalképek
Tartalom