Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Árhullám-ellapulás
A 2013. évi tiszai árvíz A száraz, igen meleg 2012. évet követően 2013 első három hónapjában bőséges csapadék hullott mind a Tisza hegyvidéki vízgyűjtőire, mind pedig az Alföld területére. Január-februárban a Sajó-Hernád és a Zagyva-Tarna rendszerben a sokévi havi ádag 2,3-2,7-szeresét is mérték, márciusban pedig az előző kéthavinál is több csapadék hullott. A Szamo- son-Krasznán, a Zagyva-Tarnán és a Körösök vízgyűjtőin a sokévi havi átlag 3,1-3,6-szorosát is észleltek. Az áprilisi csapadék a sokévi ádagos érték körül volt. A Tisza vízgyűjtőin a lehullott csapadék május 14-ig bezárólag mindenütt meghaladta a sokéves halmozott területi ádagértéket: a Felső-Tiszán ez 420 mm (124%), a Szamoson-Krasznán 255 mm (115%), a Bodrogon 308 mm (121%), a Sajón- Hernádon 288 mm (141%), a Zagyva-Tarnán 306 mm (150%) és a Körösökön 366 mm (117%) volt. A Tisza felső szakaszán, Tiszabecsnél 11, Vásárosnaménynál 8 árhullám alakult ki. Ezek az árhullámok a Tokajnál utolérték egymást, és onnan már csak két, viszonylag jól elkülöníthető árhullám vonult le. A magasabb az áprilisi második árhullám volt. A Szolnok alatti folyószakaszon ez a két árhullám is összeolvadt, Csongrádnál és Szegednél már csak egy, ellapult, tartós árhullám volt a Tiszán. Tokaj és Szeged között a tetőzések 132-236 cm-rel elmaradtak az eddigi LNV-től, III. fokú készültségi szint fölött tetőztek, de Szegeden a vízállás éppen csak, hogy meghaladta a II. fokú készültség szintjét. A. tetőző vízállások a következők szerint alakultak: Tokaj 03.19. 683 cm 04.11. 796 cm LNV=928 cm A=132 cm Kisköre 03.27. 712 cm 04.21. 858 cm I ,NV= 1030 cm A=172 cm Szolnok 03.30. 717 cm 04.21. 866 cm LNV=1041 cm A=175 cm Csongrád 04.21. 815 cm LNV=1034 cm A= 149 cm Szeged 04.20-22. 763 cm LNV=1009 cm A=236 cm Árvízvédelmi készültségben lévő védvonalak hosszának naponkénti alakulása Árhullám-ellapulás A tetőző vízhozamoknak (és az azokkal együttesen tetőző vízállásoknak) fokozatos csökkenése, a mellékfolyók vagy vízkifolyások hatása nélküli árhullám levonulásakor, a vízfolyás alsó szelvényeiben. Az áradó víznek leghamarabb a soron következő mederszakaszokat és hullámtereket kell kitöltenie, emiatt az alsó szelvényekbe folyamatosan lassabban — tehát később — jut el az árhullám. Mivel a levonuló víz mennyisége az adott feltételek között állandó, a vízhozamot az idő függvényében kifejező görbe alatt ábrázolható terület is valamennyi folyószelvényben azonos. A lefelé haladó árhullám időtartamának elnyúlása csak a tetőző vízhozamok csökkenése, az ábrázoló görbe „lapu- lása” árán lehetséges. Ezért válnak lényegesen nyugodtabbá alsóbb szakaszaikon a felső szakaszokon még heves vízjárású folyók. Segédőrök a KÖTIVIZIG töltésein| Árvízvédelmi készültségben lévő védvonalak hosszának naponkénti alakulása Február 3. dekádjától folyamatosan volt árvízvédelmi készültség töltésezett folyóink védvonalain. A márciusi csapadékok és a hóolvadás következtében a március 22-i 1427 km-es készültségi maximum (1236 km I. fokú, 191 km II. fokú készültségben, III. fokú készültség nem volt) után lassú csökkenés következett be. Március 29-én még 833 km-en volt készültség, 90%-ban I. és 10%-ban II. fokú. A folyók közepes mederteltség mellett lassan apadtak. Március végén-április elején a vízgyűjtőterületeket elérő mediterrán ciklonokból hulló jelentős csapadék és a hóolvadás hatására a Tiszán és mellékfolyóin gyors áradás indult meg. Valameny- nyi Tisza-völgyi vízügyi igazgatóság árvízvédelmi készültségbe lépett. A készültségben lévő védvonalak hossza egy hét alatt (április 5-re) felfutott a 2013. évi maximális 2777 km-re. Április 1-től a tiszai mellékfolyók felső szakaszain III. fokú készültségek elrendelésére is sor került. Április 5-én 1615 km-en volt I. fokú, 608 km-en II. fokú és 554 km-en III. fokú készültség (és ezzel egyidőben valamennyi tiszai igazgatóságnál kiterjedt belvízvédekezés is folyt). Ez az árvízi helyzet — sokéves átlagban, a készültségben lévő védvonalak hosszát tekintve — közepesen jelentős védekezésnek minősíthető. Az április 5-e utáni héten az összes védvonalhossz csökkent ugyan (pl. április 13-án 2157 km- re), viszont a III. fokú készültségben lévő védvonalak hossza elérte a 754 km-es értéket. Május l-jén mindenütt megszűnt a III. fok, 219 km-en volt még I. és 630 km-en II. fokú a készültség. Ezt követően — a vízutánpótlás hiányában, az apadásnak megfelelően — gyors ütemben csökkentek az igazgatóságok árvízvédelmi feladatai. Május 22-én az országban minden védvonalon megszűnt az árvízvédelmi készültség.
