Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Vízsebesség-mérés
Április 26. Április 26., péntek Ünnepélyesen átadták a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósult Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározót és a pusztatasko- nyi hidat. Az átadásokon beszédet mondott Áder János köztársasági elnök és Molnár Béla, az OVF főigazgatója. Az ATIVIZIG négy árvízvédelmi szakaszán az eddig érvényben lévő II. fokú készültséget I. fokúra mérsékelte. 14:30 Egy macedón autóbusz balesetet szenvedett az Ml autópályán, emiatt olajszennyezés történt a Cuhai-Bakonyér 7+167 fm szelvényében; III. fokú vízminőségvédelmi kárelhárítási készültséget rendeltek el. Az eredményes kárelhárítást követően a készültséget 19:00 órakor meg is szüntették. 18:00 A folyamatos apadást, a vízutánpótlás megszűnését, illetve a további kedvező időjárási előrejelzéseket figyelembe véve a KDWIZIG a 04.06., Tolna- némedi-Dombóvár belvízvédelmi szakasz még fokozatban lévő szakályi és pincehelyi őrjárásaiban az I. fokú belvízvédelmi készültséget megszüntette. 18:00 A befogadók apadó vízállására és a vízutánpótlás lecsökkenésére tekintettel az EDUVIZIG valamennnyi belvízvédelmi szakaszán megszüntette a március 30-a óta fennálló belvízvédelmi készültségeket. A 01.04. sz. Dunaremete-rajkai árvízvédelmi szakaszon a Szigetközi Hullámtéri Vízpódó Rendszer ökológiai célú részleges elárasztásának keretében árvízvédelmi munkákra került sor április 26-május 5. között. Április 29., hétfő 6:00 A 04.04. Szekszárd-Simontornya belvízvédelmi szakasz Nádor-csatorna menti őrjárásaiban a KDTVIZIG a II. fokú belvízvédelmi készültséget I. fokúra mérsékelte. Áder János köztársasági elnök és Molnár Béla vízügyi főigazgató az ünnepélyes átadáson A Nagykunsági árvíztározó A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése (VTT) program része, a tározórendszer egyik fontos láncszeme a még 2003- ban előirányzott Nagykunsági árvíztározó. Alapterülete 40 km2, tározótérfogata 99 millió m3, feltöltött állapotában átlagos vízmélysége 2,5 m. A tározótöltés 25,5 km, ebből mintegy 9 km a Nagykunsági öntöző főcsatorna jobb parti meglévő töltésének magasítása, 16,5 km új töltés, melyből a magasparti szakasz hossza 6,5 km. A Tiszával való összeköttetését egy 3,5 km hosszú, a két partján töltésezett töltő-ürítő csatorna biztosítja. A Tisza bal parti töltésében elhelyezett feltöl- tő-leürítő műtárgy 2 db 6 m széles, 6,8 m magas nyílással épült, amelyeket 2-2 db elektromechanikus mozgató berendezéssel kiemelhető szegmenstábla zárja le. A feltöltés legnagyobb vízhozama 150 rrü/s, a leürítésé — 75 nü/s. A táblák mozgatási sebessége (a tábla alsó élére vonatkozóan) kb. 20 cm/perc. (A teljes nyitási idő kb. 30 perc.) A tározó teljes feltöltéséhez körülbelül 10-12 nap szükséges. A vizet előre láthatólag egy hónapig kell majd itt visz- szatartani, a leürítés várhatóan 15-20 napot vesz igénybe. Az ünnepélyes alapkőletétel 2009. szeptember 24- én volt, a létesítmény-komplexum 3 és fél év alatt készült EU források igénybevételével. A Nagykunsági árvíztározó báró Orczy Lőrincről elnevezett feltöltő-ürítő műtárgya Báró Orczy Ló'rinc (1718-1789) 1718. augusztus 9-én született Tarnaörsön. Részt vett a hétéves háborúban, amiért kitüntetést kapott. A békekötés után tábornoki ranggal lépett ki a hadseregből. A Tiszántúl első jelentős és nagyhatású ármentesítési munkája az altkori Heves- és Külső- Szolnok vármegye Tisza bal parti részén a Mirhó-gát építése volt. Orczy Lőrinc nemcsak a Mirhó-gát szakszerű megerősítésénél, hanem a későbbi újjáépítésénél is ott bábáskodott. 1774. szeptember 12-én Mária Terézia királynő őt nevezte ki a Felső-Tisza és mellékfolyói (Bodrog, Ung, Latorca, Labore) szabályozásának királyi biztosává. A királyi biztos 1775. május 21-én felterjesztette javaslatát a szabályozás módjáról és végrehajtásáról, amelyben először kapott hangot az egész folyóra kiterjedő átfogó szabályozás gondolata. Orczy Lőrinc nemcsak vízszabályozási királyi biztos, hanem kora ismert és elismert nemesi költője is volt. A felvilágosodó magyar költészet előfutárának is tekintik, hiszen számtalan művet hagyott az utókorra (cikkek, beszédek, levelek, költemények, verses levelezések, fordítások), s művei között több, felső-tiszai működésével kapcsolatos vers is van.
