Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Vízfolyások - Maros

Április 21-22. Április 21., vasárnap A Tisza 815 cm-es vízállással tetőzött Csongrádnál (III. fok: 800 cm). A Tisza árhullámképe Csongrádnál Április 22., hétfő A Tisza 763 cm-es vízállással máfél napon keresztül tetőzött Szegednél (II. fok: 750 cm, III. fok: 850 cm). A Tisza árhullámképe Szegednél Gátőrház Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban E helyütt kétféle honfoglalással szembesülhet a látogató: a magyarság több mint 1100 évvel ezelőtti bejövetelének emlékeivel, valamint a „második honfoglalóé'-nak nevezett Tisza-szabá- lyozással. Az 1892. évi eredeti tervek alapján épült gátőrtelepet 1996-ban, a Tisza szabályo­zás megkezdésének 150. évfordulójára adták át a közönségnek. Az állandó kiállítás korabeli dokumentumok, képek és térképek segítségé­vel a Tisza-völgy vízrendezésének történetét mutatja be; az 1879. évi szegedi árvízkataszt­rófát hang- és fényeffektusok idézik fel. Belvíz sújtotta talajfelszín Maros A Tisza bal oldali mellékfolyója. Hossza 754 km, vízgyűjtő területe 30332 km2 (ebből Magyarországra 48 km ill. 1 885 km2 esik). Romániában, a Keleti-Kárpátok Nagy-Hagymás hegyvonulatában ered, 856m-rel a tengerszint felett. A forráságak egyesülése után keresztülfo­lyik a Gyergyói-medencén, és a Maroshévízi- szorosban töri át a Keleti-Kárpátok vulkáni hegyvonulatát. A hegyvidéket elhagyó folyó vé­gigkanyarogja az Erdélyi-medencét. A Maros a Küküllők menti dombság és a Mezőség határán széles völgysíkot vésett ki ma­gának ; ez Erdély egyik fő közlekedési folyosója. Itt egyetlen jelentős mellékága a Nyárád. Az Erdélyi-medence Ny-i határán az Aranyos és a Küküllők vizével gyarapodik. Az Erdélyi-hegy- alja területén hegylábi dombok, teraszok, horda­lékkúpok között folyik, völgye Nagyenyed alatt medenceszerűen kiszélesedik (Nagyenyed- Gyulafehérvári-medence). A Déli Kárpátok és az Erdélyi-középhegység között a Kenyérme­zőn folyik keresztül. Vizét nagyesésű hegyi fo­lyók gyarapítják (Sebes, Sztrigy). A hegyvidéket a Déva-Zám közötti szoros­ban töri át, az Alföld peremét Aradnál éri el. A völgynyílásnál hatalmas hordalékkúpot épített, amelyen többször változtatta folyását. Régi med­rének maradványa a Száraz-ér és az Aranka. Szegednél éri el a Tiszát, amelynek leghosszabb és legtöbb vizet szállító mellékfolyója. A Maros ősi indogermán folyónév. Az indo- germán móri jelentése „állóvíz tenger, tó”. A ma­gyarba bizonyosan szláv közvetítéssel került. A román Mures a magyarból való. Vízgyűjtő terület Meghatározott pontra természetes lefolyással vi­zet szállító terepfelületek és felszín alatti vízadó rétegek összessége. A vízgyűjtő terület határa a fel­színi, ill. (az ezzel nem feltédenül megegyező) fel­szín alatti vízválasztó vonala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom