Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Szivárgás
Április 20-21 Április 20., szombat A Töltésfeltáró Szakcsoport jelentést tett az OMIT-nak a KÖTIVIZIG-nél, a Milléri szivattyú- telepnél tapasztalt jelenség vizsgálatainak megállapításairól. A FETTVIZIG a kedvező időjárási és hidrológiai helyzetre, továbbá a folyók apadására kekintettel valamennyi árvízvédelmi szakaszán megszüntette a még érvényben lévő I. fokú árvízvédelmi készültséget. Április 21., vasárnap 0:00-9:00 A Tisza árhulláma 858 cm-es vízállással tetőzött Kiskörénél (III. fok: 730 cm, LNV: 1030 cm). A Tisza árhullámképe Kiskörénél 17:00 A Tisza árhulláma 866 cm-es vízállással tetőzött Szolnoknál (III. fok: 800 cm, LNV: 1041 cm.) A tetőző vízhozam 1 890 m3/s volt. A tetőzés 14 órán keresztül tartott.) 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 I 100 03.01. 03.16. 03.31. 04.15. 04.30. 05.15. A Tisza töltéskoronájának beszakadása a Cibakháza feletti szakaszon NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1941. évi dunai jeges árvíz a Csepel-szi- get alatt, Apostag és Dunaegyháza között a gátat öt helyen átszakította, és Kalocsáig 80 000 hektár területet öntött el. Új árvízi jelenség a Milléri szivattyútelepnél A Milléri szivattyútelepnél korábban nem tapasztalt új jelenség keletkezett, felázott a mentett oldalon lévő szivattyútelep és a gát koronája közötti terület. Erről a területről a vizeket összegyűjtötték és elvezették. A szivattyú üzemeltetésével (ki- és bekapcsolásával), a zsilipek nyitásával és zárásával végzett kísérletek eredményei alapján úgy tűnt, hogy az a műtárgy ereszt, ahol a szivattyúk 4 db acél nyomócsöve ahhoz a két vasbeton csőhöz kapcsolódik, melyek átmennek a gát alatt. A KÖTIVIZIG a szivárgó,-csurgó vizeket négy csövön gyűjtötte össze és vezette a felszíni vízelvezetéssel rendelkező területre. Az árvíz utáni feltárás azt mutatta, hogy a szivattyútelepből kijövő egyesítő nyomócső (nadrágidom) repedt meg, cserélni kell. Töltésbeszakadás Cibakházánál A Tisza bal partján, a KÖTIVIZIG működési területén, a Cibakháza feletti szakaszon, a gátkoronán több beszakadást tapasztaltak. A későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy a gát mentett oldali rézsűje a 50+600 tkm környékén un. diszperzív talajból épült. A diszperzív talajok járatos erózióra hajlamos tulajdonságuk miatt a gát állékonyságára rendkívül veszélyesek, ugyanis a hagyományos biztonsági tényezővel a biztonság nem határozható meg. Amikor a koronán, vagy a korona élében beszakadás észlelhető, akkor a járatrendszer, amelyen a talaj eltávozik, már készen áll. A vízáramlás lehetőségét, illetve a talajszemcsék kimosó- dását valószínűleg a töltésben kialakult repedések biztosítják, azokon keresztül indul el a ki- mosódási folyamat. A talaj szempontjából — mint ahogy korábbi kísérletek bizonyították — a magas kation-tartalom játszik döntő szerepet, azon belül is a nátrium ion-tartalom. A diszperzív jelenségek helyén a biztonságot lehetőleg azonnal helyre kell állítani, mivel a biztonsági tényező ilyen helyekre nem számítható. A Milléri szivattyútelepnél tapasztalt szivárgó, csurgó víz összegyűjtése és eljuttatása a felszíni vízvezető árokba. (Hátunk mögött a szivattyútelep, előttünk a gát.)
