Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Napi Vízjárási Térkép
NAPI VÍZJÁRÁSI TÉRKÉP Napi Vízjárási Térkép Vízjárási térképet már 1890 óta közread — méghozzá lényegében változatlan formában — a vízügyi szolgálat. A sokszorosított térkép első alkalommal az 1892. évi árvíz ideje alatt jelent meg naponta. Néhány évig csak árvízi helyzetekben állították ösz- sze ezt a szemléletes térképet, de mint azt a jobb felső sarokban feltüntetett római számos évfolyamjelzés is mutatja, 1895 óta folyamatosan jelenik meg „Napi Vízjárási Térképeként. A térkép fontosságát és hasznosságát az a tény is bizonyította, hogy 1920-ban az antant Szövetségi Ellenőrző Bizottsága gondoskodott arról, hogy a területi változások ellenére zavartalanul megjelenhessen. 2002 végéig, a CVlI-diknek jelzett (egy év néhány évtizeddel korábbi elírása miatt már 108.) évfolyammal bezárólag nyomtatott alakban is kiadták, ezt követően csak elektronikus változatban tekinthető meg az Országos Vízjelző Szolgálat internetes honlapján ( www.hydroinfo.hu ). A Duna-vízrendszer Kárpát-medencei szakaszát ábrázoló térképvázlaton egy adott folyószakasz me- derteltségére a felülnyomásban látható vonalak száma utal. A mederteltség a vízjátékon belül a pillanatnyi vízállás helyzetét rögzíti, százalékban kifejezve. Az eddig előfordult legmagasabb jégmentes vízállás 100%, a történelmi minimum pedig 0% Egy vonal 0-10% közötti mederteltséget jelez. A hatodik és következő vonalak vastagabbak, így utalnak a magasabb mederteltségekre. A naponta jelentő vízmércék adatai alapján készülő áttekintés jól elkülöníti az áradó (piros folyamatos) és apadó (kék szaggatott) vonallal jelzett folyószakaszokat, A tetőző és völgyelő szakaszokat, ahol a tárgynapot megelőző 24 órában nem észleltek vízállásváltozást, hosszan szaggatott kék vonal jelzi. Külön jel utal a vízlépcsőkre. Még árvízi helyzetben is jól követhető a Vaskapu I. vízerőmű gátjának hosszan érzékelhető visszaduzzasztó hatása. A Duna-medence csapadéktérképe Az Országos Vlzjelző Szolgálathoz naponta mintegy 430 csapadékmérő állomás adatai érkeznek a Duna-medence térségéből. A térkép ezeknek az adatoknak a felhasználásával készült és a Dunának a Dráva torkolatáig, valamint a Tiszának a Maros torkolatáig terjedő vízgyűjtő területére mutatja be a jelzett időszak alatt lehullott csapadék összegének területi eloszlását. CXV11I. évfolyamé, széni 2013.01.06. jelmzígyarAzat Ax alu|iu-i Wr|i jelei PÍEIS! ©VSZoftver Hidrometeorológiai helyzetkép a Felső-Dunán 2013. január elején a Felső-Duna vízgyűjtőjén változékony volt az időjárás. Az Atlanti-óceán felől több hullámban érkeztek ciklonok, melyek csapadékot okozó frontjai érintették a vízgyűjtőket. A csapadék 1000-1 500 m felett zömmel hó formájában hullott, alacsonyabban hó és eső egyaránt előfordult. Január 3-6. között egy jelentős mennyiségű csapadékot adó front vonult át a Duna és a Lajta alpesi vízgyűjtői felett. A csapadék 24 órás összege január 4-én és 5-én az Inn, a Traun és az Enns területén sokfelé meghaladta a 20-30 mm-t, néhány helyen a 40-50 mm-t. A front előtt tartós délnyugati áramlással az átlagosnál több fokkal enyhébb levegő áramlott, amely az alsó 1000 m-es tartományban intenzív olvadást eredményezett. Január 1—5. között a Duna nagymarosi szelvénye felett hóban tárolt vízkészlet ebben a magasságban 1,3 km3-ről 0,61 km3-re (azaz 53%-kal) csökkent. Belvízszivattyúzás a KDVVIZIG-nél A budapesti vízmércén január 10-én 583 cm-es, az árvízi készültségi szintet megközelítő, de el nem érő vízállás alakult ki, emiatt a KDVVIZIG-nél folyamatosan zárni kellett a becsatlakozó belvízcsatornák torkolati zsilipjét, és a csatornák üzemvízszintre való feltöl- tődésekor szivattyútelepeket üzembe kellett helyezni. A belvízvédekezés során az Érdi szivattyútelep zsilipzárás után 6 órával megkezdte üzemét. A szivattyútelep január 7-12. között egy gépegységgel napi 2-5 órát, összesen 23 órát üzemelt, 43 ezer m3 vizet emelt át és az érdi vízmércén 360-390 cm közötti vízszintet tartott. A Tassi szivattyútelepet zsilipzárás után 3 órával kellett üzembe helyezni. A szivattyútelep január 7—12. közötti időszakban egy gépegységgel napi 20 órát, összesen 63 órát üzemelt, 118 ezer m3 vizet emelt át és a tassi szivattyútelepi vízmércén 520-550 cm közötti vízszintet tartott.
