Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 1-6. Május 1., szombat 50 éve, 1960-ban ezen a napon hozták létre a Székesfehérvári (később Közép-dunántúli) Vízügyi Igazgatóság szervezetébe tartozó siófoki szakaszmérnökséget átszervezve, önálló egységként (siófoki székhellyel) a Balatoni Vízügyi Kirendeltséget (BVK). Május 3., hétfő A magyarországi folyókon sehol sincs elrendelt árvízvédelmi készültség. A belvízzel elöntött területek nagysága a kedvező időjárás és az intenzív védekezés következtében folyamatosan csökken, jelenleg országosan 18200 ha van víz alatt. Május 5., szerda A TIKÖVIZIG működési területén a Keleti- és Nyugati-főcsatorna torkolati szakaszán felhalmozódott uszadékok (kb. 11 tonna) eltávolítását befejezték, az április 19-én elrendelt III. fokú környezeti kárelhárítási készültséget megszűntették. A kárelhárítás becsült költsége: 4,0 millió Ft. A KÖDUKÖVIZIG megkezdte a siófoki vízeresztő zsilip fokozatos zárását. A március 7-e óta tartó vízeresztés során összesen 70 millió m3 vizet engedtek le, mely a tóban 12 cm-es vízmagasságnak felel meg. A tavaszi apasztó vízeresztés elérte célját: a tó vízszintje megfelel annak a szintnek, amely a nyári szezon indulására maximális, mégis biztonsággal tároz- ható vízmennyiséget jelent a Balatonban. Május 5-6., szerda-csütörtök Az elmúlt napok előkészítő csapadékai után a május 5-én estétől kezdve az Északi-középhegységben sokfelé volt eső, zápor, helyenként zivatar. Május 6-án újabb csapadékzóna érte el a térséget, a legnagyobb intenzitású vihargócok (50- 60 mm/h) elsősorban a Bükk K-i részét, valamint a Tolcsva-patak vízgyűjtőjét érintették. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása 2010. május 6. 8:00 Május 5-én területünkön és a vízgyűjtőkön sokfelé volt eső, zápor, helyenként zivatar. A reggelig lehullott csapadék mennyisége azonban csak a Sajó és a Bódva, valamint a Hernád felső vízrendszerében volt jelentősebb, 15-20 mm-nyi. Jelenleg vízfolyásaink duzzasztásmentes szakaszain - alacsony vagy igen alacsony mederteltségek mellett — stagnáló, gyengén áradó vízszintmozgások a jellemzőek. A tegnap este érkezett első csapadékhullám hatására a Sajó, a Hernád és a Bódva vízrendszerében már kialakultak kisebb vízszintemelkedések, de ezek egyelőre csak dm-es nagyságrendűek. A viszonylagosan legnagyobb vízszintemelkedések a Dráva vízgyűjtő területén alakultak ki, itt 60-70 cm áradás következett be 24 óra alatt. Ma és holnap további csapadékra van kilátás, amelynek mennyisége egyes vízgyűjtőkön elérheti, vagy meghaladhatja a 20 mm-t, lokálisan pedig a 40-50 mm-t is. A következő napokon a várható csapadékos időjárás hatására árhullámok kialakulására kell számítani. Jelentősebb vízszintemelkedések a Sajó-Hernád vízrendszerben alakulhatnak ki, ahol akár a III. fokú szintet meghaladó vízállások is lehetségesek. Amennyiben az előrejelzett csapadék lehullik, úgy a Bódva vízrendszerében az előző (LNV közeli) árhullámhoz hasonló helyzetre kell felkészülni. Tárná A Zagyva bal oldali mellékfolyója az Északiközéphegységben és az Alföldön. Hossza: 105 km, vízgyűjtő területe: 2116 km2. Ceredtől É-ra, a szlovák-magyar határ közelében ered, a Felső- tarnai-dombságon. DK felé folyik, Siroknál szűk szorosban áttöri a Darnó-hegyet, majd D-i irányban halad a Mátra és Bükk között, Kainál Ny-DNy-i irányba fordul, Jászjákóhal- mánál torkollik a Zagyvába. Neve szláv eredetű és etimológiailag azonos a Torna pataknévvel. A Torna egy szláv víznév (Trnam) átvétele. Ennek a töve a szláv „tüske, tövis, kökénj\ Számos szláv vízfolyást neveznek így szlovák, szlovén, szerb, ukrán stb. területeken. Az így hívott vízfolyások partján a névadás idején sok lehetett a tüskés cserje, kökénybokor. A Szamos-Krasznaközi árvíztározó A Szamos-Kraszna közi árvízszint csökkentő tározó A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) program egyik lényeges eleme, amely a 2.58. ártéri öblözetben, a két folyó közében helyezkedik el. Területe 51,1 km2, ahol 126 millió m3 víz tározható. A tározó tervezett új töltése 21 km hosszú, 4,0 m koronaszélességű, 1:3-as rézsűhajlású. A tervezett 12 nyílású vízbeeresztő műtárgy a Szamos bp. töltés 16+300 tkm szelvényében, míg a vízleeresztő műtárgy a Kraszna jp. töltés 8+000 tkm szelvényében épül meg. A tározó 2-3 nap alatt lesz feltölthető, a tározás időtartama 2-3 hétre tehető, majd a leürítés további 2-3 hetet vesz igénybe. A tározó vizszintcsökkentő hatása a vízbeeresztés szelvényében 60-80 cm, a Tiszán Vásárosnaménynál 30- 40 cm, Tokajnál 15-20 cm, de a Felső-Tiszán, a Szamos torkolata felett, még Tivadar térségében is 10-12 cm. Az építés kezdete 2012. május 23. volt, ekkor adták át a munkaterületet. 2013. januárig elkészültek a kiviteli tervek, 2013-ban a töltések és műtárgyak épültek. Az építés befejezésének tervezett időpontja: 2014. november 20. A létesítmény-rendszer költsége 17,4 milliárd Ft, forrása EU támogatás. A Szamos-Krasznaközi árvíztározó épülő beeresztő (felső kép) és leürítő (alsó kép) műtárgyai
