Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. április
Depónia Általában az ideiglenes tárolás céljából összehordott anyaghalom tömörítetlen (kő-, kavics-, homok-, föld-, humusz-, kotormány- stb.) anyagoknak leginkább prizma-alakban rendezett lerakata. A vízkárelhárításban a csatornák és medrek kotrása során kikerült és azok mentén elhelyzett földanyag neve. Általában nincs víztartó szerepe, de ha ilyen célja is van, akkor a depóniát rendezni kell. A rendezett depóniák — bár nincsenek méretezve — vizi létesítménynek tekintendők. Zsilip Folyó vagy tó vízszintjét szabályozó mozgatható elzáró szerkezet. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) árvízvédelmi szakaszai (2010) Ipolytölgyes A Börzsöny nyugati lábánál, az Ipoly bal partján fekvő település már a középkorban is létezett, jelenlegi helyétől mintegy 2 km-re feküdt, a mai Szentmártoni-dűlőben, feltehetően azért, hogy a falu védett legyen az Ipoly gyakori áradásaitól. Mostani helyére valószínűleg a tatárjárás után költözött át a falu. Első írásos említése 1412-ből származik „Thelges” néven. A sík területeken gabonaféléket, a domboldalakon pedig szőlőt termesztettek. Az állattenyésztésben kiemelkedő jelentőségű volt a sertéstartás, mivel a falut körülvevő hatalmas tölgyerdőkben lehetőség nyílt makkoltatásra. Az Ipolyon malom őrölte a gabonát. Aló. században épült katolikus temploma helyére 1794-ben egy barokk stílusú templomot húztak fel. A trianoni békeszerződés után határfalu lett, amely nagyon visszavetette a fejlődésben. Nem történtek fejlesztések, nem épültek jelentősebb ipari létesítmények, megszűnt az iskola is. Lakosainak száma 420. A község tagja az 1997-ben létesített Ipolymenti Kistérségi Társulásnak, valamint az 1999-ben alapított Ipoly Uniónak. Abodi-patak Az Abod települést kettévágó Abodi-patak Zempléni-hegységben ered, a településtől 6 km-re, délkeletre, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mintegy 110 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak vízgyűjtője 35,2 km2. A patak forrásától kezdve előbb északi-északnyugati irányban halad, majd délnyugati-nyugati irányba tartva, mély szurdokvölggyel vágja át magát a Szendrői- hegységen, míg kiér a Bódva medencébe, s éri el Szendrőnél a Bódva folyót. A forrását Királykút- nak hívják, hiszen a népnyelv szerint itt Mátyás király a fekete sereg élén jó vizet ivott, innen származik az elnevezés is. Állami főmű Több érdekeltet kiszolgáló, állami szervezet kezelésében levő vízgazdálkodási (vízvédelmi, vízszolgáltató) létesítmény (csatorna, vízkivétel, zsilip, duzzasztó stb.). Párád A Mátra északi oldalán, a Parádi-Tarna völgyében fekvő település első írásos említése — „Párád” néven — 1549-ből származik. A 17. század végén II. Rákóczi Ferenc — Párád birtokosa — üveghutát létesített Parádóhután, mely később Parádsasvárra települt át. Az üveghuta gyárrá fejlődésében egyaránt fontos szerepe volt a Grassalkovich-, az Orczy-, illetve a Károlyi-családnak is. Sorsa szorosan összefonódott a fürdők fejlesztésével, főként a fürdőpoharak és a csevice palackozása révén. Az üvegművességet a mai napig művelik Párádon és szomszédságában, bár az üveggyár már nem üzemel. 1847-től Párád közel száz éven át a Károlyi grófi család birtokában volt, akik számos építészed értékekkel (közülük nem egy Ybl Miklós alkotása) gyarapították a települést, amely több településrészből (Parádóhuta, Parádfürdő) egybeépült, hosszan elnyúló üdülőhely. Parádfürdőn és közvetlen környékén három, egymástól eltérő típusú, kiváló gyógyhatású víz található (timsós-vasas víz, kénes-hidro- génkarbonátos savanyúvíz, valamint a vasas-lítium- tartalmú savanyúvíz), amelyek gyógyászati értéke felbecsülhetetlen. A nagyközség lakóinak száma napjainkban közel 2200 fő. A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 09. 01. Tiszafüredtiszakeszi 41,000 Tisza bp. Tokaj** 928 2000. IV. 12. 650 750 800 09. 02. Tiszatarjánrakamazi 76,300 Tisza bp. Keleti-fcs. 09. 03. Kálié menti 12,797 Berettyó jp. Kálié jp. Berettyóújfalu 512 1919. V. 3. 300 400 450 09.04. Darvas-pocsaji 55,125 Berettyó jp., Kálié bp., Ér jp. Pocsaj** 542 1974. VII. 25. 400 450 500 09.05. Szeghalom-darvasi 35,187 Sebes-Körös jp„ Berettyó bp. Szeghalom 678 1970. VI. 14. 300 400 500 09. 06. Darvas-kismarjai 47,365 Berettyó bp. Pocsaj** 542 1974. VII. 25. 400 450 500 09.07. Érmelléki 13,920 Berettyó jp., Ér bp. 09.08. Szeghalomkörösszakáli 32,265 Sebes-Körös jp. Körösszakái 518 1989. V. 9. 250 350 400 09.09. Bucsa-nádudvari 33,930 Hortobágy- Berettyó bp., Kösely bp. Borz 438 1999. III. 8. 250 300 350 Megjegyzés: ** - Készültség elrendelő vízmérce. /-----------------------\ T IKÖVIZIG E B R E C E
