Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. április
Pinka A Szekszárd-Bátai főcsatorna komplex vízrendezése A projekt a Dél-Dunántúli Operatív Program keretében, teljes egészében EU forrásból (nettó 456 millió Ft-ból) valósult meg 2010. április 8-2012. december 18. között. A projekt kedvezményezettje a KÖDUKÖVIZIG. A főcsatorna vízgyűjtő területe 415 km2 (síkvidék: 250 km2, dombvidék: 165 km2). Jelentősebb műtárgyak: aBátai zsilip és a Sárpilisi tűsgát. Két üzemelő szivattyútelep tartozik a rendszerhez: Báta II. (3,5 m3/s) és Lankóc (3,0 m3/s). A főcsatorna utolsó átfogó rendezése az 1980-as évek második felében volt. Jelenleg a meder elfajult, 8- 10 m fenékszélességű leszakadozó, függőleges partokkal övezett. A Bátai zsilip küszöbszintje 1,40 m-rel magasabb szintre épült, mint a főcsatorna torkolati fenékszintje és ezért 20-22 km hosszan is visszaduzzasztott, tartósan magas talajvízállást okozott. A Szekszárd-Bátai főcsatorna medre eddigi állapotában nem volt alkalmas a főbefogadói feladatok ellátására. A projekt keretében célul tűzték ki a főcsatorna komplex rendezésével a mezőgazdasági termelés elvárásaihoz vízháztartási szempontból optimálisan igazodó talajvízszint szabályozási lehetőség megteremtését, az egyre szélsőségesebb vízjáráshoz igazodó meder kialakítását, a belvizek levezetésének gyorsítását. A beruházás — többek között - tartalmazta a Bátai zsilip jelenlegi küszöbszintjének lesüllyesztését, a 3000 m hosszú hullámtéri csatorna vízszállító képességének növelését, a főcsatorna 35,5 km hosszú szakaszán a közép- és nagyvizek levezetésére alkalmas medergeometria átalakítását, valamint a Sárpilisi tűsgát átépítését. A projekt főbb munkamennyiségei: beépített beton: 560 m3, kotrási munkák: 101300 m3, földmunka: 49500 m3, kőszórás készítés: 6350 m3, rézsűképzés: 116300 m2, füvesítés: 118600 m2. A Rába bal oldali mellékvize. Az elnevezés minden bizonnyal szláv eredetű, a Pénkava a pén {„hab, tajték”) szótő átvételét jelentheti. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉKÖVIZIG) árvízvédelmi szakaszai (2010) A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 8.01. Sarud-négyesi 43,829 Laskó bp., Tisza jp., betorkoló patakok Tiszapalkonya** 804 2000. IV. 12. 500 600 650 08.02. Négyes-ti szakeszi 25,332 Tisza jp. 08.03. Tiszakeszisajószögedi 32,532 Tisza jp., Sajó jp. 08.04. Inérhát-tokaji 46,775 Tisza jp., Bodrog jp. T okaj** 928 2000. IV. 11. 650 700 800 08.05/I. Zalkodtiszacsermelyi 31,600 Tisza jp. Tiszabercel** 882 2000. IV. 11. 600 700 800 08.05/II. Tiszacsermelyzemplénagárdi 36,342 Tisza jp. 08.05/ll-T. Cigánd- Tiszakarádi Árvízi tározó 23,830 Tisza jp. Záhony 758 2001. III. 5. 500 600 700 08.06. Bánrévefelsőzsolcai 38,488 Sajó bp., betorkoló patakok Sajópüspöki** 400 1974. X. 22. 200 250 300 08.07. Miskolcsajópüspöki 29,685 Sajójp., betorkoló patakok 08.08. Hernádnémetihernádszurdoki 33,752 Hernád jp., betorkoló patakok Hidasnémeti** 410 1948. VI. 9. 200 250 300 08.09. Hidasnémeti-böcsi 28,294 Hernád bp. 08.10. Inérháttaktaföldvári* 43,349 Sajó bp., Takta Tiszapalkonya** 806 2000. IV. 12. 500 600 650 08.11. Viss-felsőberecki .39,799 Bodrog, Ronyva Felsőberecki** 795 1999. III. 13. 550 650 700 08.12. Jászjákóhalma-káli 36,214 Tárná bp. 08.13. Jászdózsa-káli 111,145 Tárná jp., betorkoló patakok Tárnáméra** 500 1974. X. 22. 250 300 350 08.14. Bodrogkeresztúrsátoraljaújhelyi .28,153 Bodrog jp., körtöltések Felsőberecki ** 795 1999. III. 13. 550 650 700 Megjegyzés: * - A betorkolló vízfolyáson további mértékadó vízmércék is vannak. / ** - Készültség elrendelő vízmérce. Az átépítendő bétái zsilip I A sárpilisi tűsgát :
