Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. április
Belvízi helyzetértékelés - 2010. február 2010 márciusában országos összesítésben a belvíz- rendszerek közötti vízforgalom mennyisége 392 millió m3 volt, amely 100 millió m3-rel (34%-kal) haladta meg az előző havi mennyiséget. A március havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. Márciusban — a Kisalföld kivételével — a belvíz- rendszerek mintegy négyötöd részén fordult elő - többnyire az előző hónapról áthúzódó — belvízelöntés. A belvízelöntés kiterjedésének maximuma a hónap első napjaiban volt, a rendelkezésre álló adatok szerint országos összesítésben 171068 ha. A legnagyobb — a belvízrendszer területének 20%-át meghaladó mértékű — elöntések a 22. Bodrogközi, a 24c. Délborsodi, a 64a. Fegyvernek-holtági, a 82. Új szegedi és a 83. Maros bal parti belvízrendszerben fordultak elő. A csapadékszegény márciusi időjárás és az elvezetések hatására a hónap folyamán az elöntött területek kiterjedése folyamatosan, jelentős mértékben csökkent. A hónap utolsó napján a belvízzel elöntött terület országos összege 27 435 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége 2010 márciusában országos összesítésben az előző havi értékhez képest 2,5 millió m3-rel (2%-kal) csökkent. Belvízcsatorna kotrása Sarkad térségében a KÖRKÖVIZIG-nél Csapadékviszonyok 2010 februárjában 2010 márciusában az ország területére lehullott csapadék mennyisége 7 mm (Iregszemcse) és 50 mm (Murakeresztúr) között alakult, az országos területi átlagérték 20 mm volt, amely 11 mm-rel (35%-kal) kevesebb a viszonyítási időszak (1971- 2000) március havi átlagánál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége — néhány kisebb körzet kivételével — az országban elmaradt a márciusi átlagtól. Az ádaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-29 mm) a Dunántúl középső és nyugati részén fordult elő. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (29 mm) Tés [Veszprém megye], a legnagyobb csapadéktöbblet (9 mm) Murakeresztúr állomáson fordult elő. A márciusi csapadék egy része - a hónap első felében - hó formájában érkezett és a Kisalföld és egyes tiszántúli körzetek kivételével síkvidékeken is átmenetileg összefüggő hótakaró alakult ki, a melynek jellemző maximális vastagsága általában 1-5 cm között változott, de a Duna-Tisza köze déli részén és egyes észak-alföldi térségekben a 6-10 cm közötti maximális hóvastagság volt a jellemző. A belvízrendszerek területén belül a maximális hóvastagságot (16 cm) a Mura menti belvízrendszerben Murakeresztúr állomáson jegyezték fel. A hónap közepén elkezdődött fokozatos melegedés hatására síkvidéken a hó mindenütt elolvadt. A 2010. január-március háromhavi csapadékösszeg 58 mm (Sopron-Fertőrákos) és 235 mm (Kékestető) között alakult, az országos területi ádagérték 129 mm volt, amely az időszakos ádagnál 37 mm-rel (40%-kal) magasabb. Síkvidéken a január-március időszakban lehullott csapadék mennyisége — a Kisalföld kivételével — meghaladta az időszakos ádagot. Országos áttekintésben az időszakos ádaghoz viszonyított legnagyobb háromhavi csapadéktöbblet (80-108 mm) a Mátrában és a Dél-Alföld egyes körzeteiben alakult ki. Az ádaghoz viszonyított legnagyobb időszakos csapadékhiány (34 mm) Sopron-Fertőrákos, a legnagyobb háromhavi csapadéktöbblet (108 mm) Kékestető állomáson fordult elő. A 2010. márciusi csapadékösszeg A 2010. január-márciusi csapadékösszeg területi eloszlása (mm) területi eloszlása (mm) márciusi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. márciusi átlagtól (mm) A 2010. január-márciusi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. január-márciusi átlagtól (mm)
