Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. március
Március 18-31 Március 18., csütörtök A KDVKÖVIZIG a 02.02. Észak-Dunavölgyi és a 02.03. Ráckevei- (Soroksári-) Dunamente belvízvédelmi szakaszokon megszüntette a február 23-án elrendelt belvízvédelmi készültséget. Az ADUKÖVIZIG megszüntette a február 22-én a 03.03. belvízvédelmi szakaszon elrendelt I. fokú belvízvédelmi készültséget. Március 22., hétfő Víz Világnapja-2010. A Víz Világnapjának 2010. évi jelmondata: „Tiszta vizet az egészséges világért!” Március 24., szerda 8:00-16:00 A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) Hajdúböszörményben III. fokú környezeti kárelhárítási készültség keretében korábbi illegális hulladékkezelési tevékenységből visszamaradt, szabad ég alatt tárolt veszélyes hulladékok (kb. 20 tonna szennyezett talaj, égési maradék, korom, kátrány) eltávolítását végezte, mivel az a felszín alatti vizet veszélyeztette. Március 25., csütörtök 120 éve, 1890-ben ezen a napon jelent meg a „Kultúrmérnöki jelentéseié’ évkönyv folytatásaként, Bogdánfy Ödön szerkesztésében a „Vízügyi Kö^jeménjek” című periodika, a vízügyi szolgálat szakfolyóirata. Március 30., kedd 450 éve, 1560-ban ezen a napon I. Ferdinánd király engedélyt adott Sopron városának, hogy Wolf (Balf) forrásánál fürdőt építsenek és a használatért díjat szedjenek. Víz Világnap Március 22-e a „Víz Világnapja”, amelyet az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencia javaslatára az ENSZ közgyűlés 1992-93. évi ülésszaka vezetett be. 1994-ben ünnepelte a világ először a Víz Világnapját, vagyis 2010-ben már 18. alkalommal kerül sor erre a megemlékezésre. Manapság már szinte minden napra jut egy- egy világnap vagy nemzetközi akciónap, felsorol- hatadanul sok megemlékezés van az ilyen eseményeket tartalmazó naptárakban. Természetesen mindegyiknek meg van a maga jelentősége. Mégis, talán mind közül Idemelkedik a Víz Világnapja. A Víz Világnap jelmondatai az elmúlt 17 évben Az ENSZ 1994 óta évente más és más jelmondat szellemében hívja fel a figyelmet a víz igen fontos tulajdonságaira és társadalmi szerepére, jelentőségére: 1994- ben 1995- ben 1996- ban 1997- ben 1998- ban 1999- ben 2000- ben 2001- ben 2002- ben 2003- ban 2004- ben 2005- ben 2006- ban 2007- ben 2008- ban 2009- ben 2010- ben „Az éltető víz” „A víz érték” „A víz, mely életre kelt, táplál, gyönyörködtet, időnként pusztít, életünk részre” „A víz az élővilág bölcsője” „Az évszakok és a víz” „Jön az árvíz, jön az árvíz” „Őrizzétek a vizet!” „Víz az egészségért” „Víz és fejlődés” „Víz a jövőért” „Víz és katasztrófa” „A víz az életért” „Víz és kultúra” „Küzdelem a vízhiánnyal” „Víz, élet, egészség” „Határokkal osztott vizek, határtalan lehetőségek” „Tiszta vizet az egészséges világért!” VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK A Vízügyi Közlemények hazánk legrégibb vízügyi szakfolyóirata. 1879-ben jelent meg jogelődje, a Kultúrmérnöki jelentések. A lapot Kvassay Jenő alapította és szerkesztette a magyar műszaki irodalom ápolása, a vízi munkálatok ismertetése és a velük kapcsolatos tudományos, gyakorlati-mérnöki, köz- gazdasági, illetőleg jogi kérdések megvilágítása céljából. 11 év után a folyóiratot átnevezték és 1890-től Vízügyi Közlemények elnevezéssel adták ki. 1879 óta összesen 340 rendes és 22 külön füzet, illetve kötet jelent meg, 58 ezer oldal terjedelemben. Jelentőségét azonban nem ezek a számadatok mérik, hanem a folyóirat tartalma. Nincs a vízgazdálkodásnak és vízépítésnek olyan ága, amelyekkel a Vízügyi Közlemények ne foglalkozott volna. A Vízügyi Közlemények teljes múltbeli állománya minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhető kereshető hasonmás formátumban; a jövőben pedig digitálisan, on-line folyóiratként jelenik meg (www vízügyi kozlemenyek.hu).
