Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. március
A Rába-szabályozó gróf Cziráky Béla A Rába és a Mosoni-Duna összefolyásánál található földnyelven, a Hajós Alfréd által tervezett strandon tör az ég felé a karcsú Cziráky- obeliszk. A névadó gr. Cziráky Béla 1852-ben született Lovasberényben. Már fiatalon aktív közéleti szerepet vállalt. 32 esztendős korában lett Fejér vármegye főispánja, s hét éven át, 1884-től 1891-ig töltötte be ezt a tisztséget - egészen addig, míg az uralkodó megbízta a közös külügyminisztériumban a magyar ügyosztály vezetésével. A 19. század végén Nyugat-Magyarország mezőgazdasági fejlődésének elengedheteden feltétele volt a Rába és mellékvizeinek szabályozása, de az eltérő birtokosi érdekek ütközése miatt csak igen lassan és kis hatékonysággal haladt a munka. Az országgyűlés — a közlekedés- és közmunkaügyi kormányzat hathatós közbenjárására — 1885-ben törvényt hozott a vízimunkák folytatására, kellő kölcsönt is kilátásba helyezve igyekezett serkenteni a munkakedvet. A Rába 1886-1896 között végzett szabályozásának terve a Marcal torkolati szakaszának rendezését is magába foglalta. 1896-ban gr. Cziráky Bélát megválasztották a Rábaszabályozó Társulat elnökévé. Vezetése alatt a Társulat konszolidálta vagyoni helyzetét, s nemcsak feladatai közé vette, hanem sikerrel keresztül is vitte a nem kis terheket jelentő belvíz-szabályozási munkákat. Cziráky Béla legtöbb előterjesztése, vitacikke — mondhatnánk úgy is: szakirodalmi működése — a Rába-szabá- lyozás kérdése körül forgott, annak ellenére, hogy hivatali munkája a bécsi külügyminisztériumhoz kötötte. E téren szerzett érdemeit az uralkodó, I. Ferenc József a legmagasabb kitüntetéssel, az Aranygyapjas Rend lovagja címmel ismerte el, amelynek díszláncát Cziráky a domborművű portrén is viseli. A Rábaszabályozó Társulat 1913. október 4-én tartott díszközgyűlése alkalmából avatták fel az obeliszket. A Cziráky-obeliszk Győrött A Dunán 2010 tavaszán várható lefolyási viszonyok Országos t/í^jelyő Szolgálat 2010. máráus 1. Az ősz és tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 2009. november 1-től 2010. február 28-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék ösz- szege 209 mm-re adódott. Ez az érték elmarad az elmúlt 24 év ádagértékétől (232 mm), annak 90%-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy december kivételével, valamennyi hónap az ádagosnál csapadékszegényebbnek bizonyult. A legcsapadékosabb hónap a december, a legszárazabb, pedig a február volt. A 2. ábrán látható, hogy ezen a télen a csapadék mennyisége kissé alulmúlta az előző téli értéket. Összességében elmondható, hogy a 2009/10. évi téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az ádagosnál kevesebb csapadék hullott. november december január február 1. ábra. Havi csapadék értékek Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a november az ádagosnál melegebb volt. Decemberben a nyugati vízgyűjtőkön a sokéves ádagértékeknél kissé hidegebb, másutt azoknál némileg melegebb idő volt. Januárban és februárban az ádagértékek alatti hőmérsékletek voltak a jellemzőek. Összességében megállapítható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a 2009/10. évi téli időszak nagyobb részében, elsősorban január és február hónapokban, az ádagosnál alacsonyabb hőmérsékletek voltak. 350 mm 300 250 200 150 100 50 0 2. ábra. A téli csapadékviszonyok Duna, Nagymaros i#5 ' mi 1994 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A vízgyűjtőn 2010. március 1-jén hó alakjában tárolt vízkészlet A hóban tárolt vízkészlet 2009/10. évi téli menetvonalát a 3. ábra mutatja be, a sokéves maximum menetvonalával együtt. A 3. ábrán látható, hogy a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban mindvégig a sokéves napi maximum alatt maradt.Az ádagosnál csapadékosabb december az enyhe időjárás miatt, csak az ádagosnál kisebb hófelhalmozódást eredményezett. Ezt követően 34
