Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. december
Bódva \ Hidvégardó ' KKT 7 A tározó főbb adatai: A tározó térfogata: A tározó területe: A völgyzárógát hossza: A völgyzárógát magassága: Beépített földtömeg: Hazáért Tsz Ml Hidvégardói Záportározó A Hidvegardoi záportározó k. ___L______ü____L___V,____ Zá portározók építése a Bódva völgyében A 1028/2011. (11.22.) Korm. kormányhatározatba négy záportározó megvalósítása került be. Ebből kettő, a Bódvaszilasi és a Szendrőládi záportározók szerepeltek az ÉKÖVIZIG közreműködésével az OVF által 1999-ben kiadott „Záportározó építési lehetőségek Eszak-magyarországon” című kiadványban. A Szendrőládi záportározót — a kedveződen talajmechanikai viszonyok miatt — a kiadványban szereplő helyszíntől eltérően a völgy egy felsőbb szelvényében építették meg. Az Edelényi záportározót és a Hidvégardói záportározót az ÉKÖVIZIG közreműködésével az Edelényi Kistérség Többcélú Társulás megbízásából 2005-ben elkészült „Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2005” című tanulmány, mint lehetőséget tartalmazta. Az Edelényi záportározó végül a korábbi anyagban szereplő Antal-völgy helyett a Damaki-völgyben épült meg. A Bódva folyó völgyében, a Szilas-patak betorkolásánál, Miskolctól mintegy félszáz kilométerre fekvő település első írásos említése egy 1283. évi oklevélben fordul elő „Szilas” formában. Mai nevének „Bódva-” előtagját 1905-ben kapta. Az 1200-as évek közepe táján építették a falutól északra Magyarország egyik legnagyobb alapterületű kővárát, a Szádvárt, amelyet csak 1686-ban romboltak le végleg. A török hódoltság idején a falu megmenekült pusztításoktól, mert a törökök tartottak a várban állomásozó csapatoktól. A 17. században Szilas az Esterházy család kezére került, és maradt is egészen a 19. századig. Az Eszterházyak uradalmi központjának emlékeként maradt meg a serfőzde, a földesúri majorság, a háromkerekes vízimalom. A késő középkorban ez a környék Magyarország klasszikus borvidékeinek egyike volt; a borászatra utal a község címerében ma is szereplő szőlőfürt. Ennek az időszaknak az 1880-as években lezajlott filoxéra járvány vetett véget; a szőlőkkel kipusztult a bortermelés kultúrája is. 1995-ben a település határában található Meteor-barlangot és a Vecsembükki-zsombolyt az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A település lakosainak száma napjainkban 1100 fő. Bódvaszilas Edelény[ Edelényi Záportározó A tározó főbb adatai: A tározó térfogata: 246 ezer n A tározó területe: 12,2 ha A völgyzárógát hossza: 237 m A völgyzárógát magassága: 6,5 m Beépített földtömeg: 19 ezer mAz Edelényi záportározó
