Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. december
December 24-31 December 24., péntek A FETIKÖVIZIG árvízvédelmi készültséget rendelt el a védvonalain és tartott fenn folyamatosan 2011. január 28-ig. December 25., szombat A KDVKOVIZlG árvízvédelmi készültséget rendelt el és tartott fenn a Zagyván december 29-ig. December 28., kedd 7:00 A DDKÖVIZIG a 05.01. Drávamenti belvízvédelmi szakaszán I. fokú készültségben 2011. január 3. 7:00 óráig belvízvédekezést végzett December 31., péntek A Hortobágy-Berettyó 690 cm-es vízállással tetőzött Mezőtúrnál (III. fok: 700 cm). A Hortobágy-Berettyó árhullámképe Mezőtúrnál Az ajkai vörösiszap-katasztrófa nyomán épített 2. számú biztonsági védőgát 90%-ban elkészült. A Kolontár, Devecser és Somlóvásár- hely biztonságát garantáló völgyzáró gát 1290 méter hosszú. A védmű kiegészítő funkciójaként szolgáló beépített zsilip és automata semlegesítő rendszer kiépítése 2011 januárban fejeződött be. A vízzáró technológiával megépült gát megvédi a településeket, összefogja és szabályozott medrekben engedi ki a semlegesített csurgalékvizeket. Országos Vízjelző Szolgálat 48 órás csapadék előrejelzés a dunai vízgyűjtőre Készült: 2010.12.24. 07>> Kezdőidőpont: 2010.12.24. 06 UTC 0 1 5 10 15 20 30 40 50 60 80 100 150 mm Perkupa Kopolya Árvízvédelmi töltés szakadásán átbukó víz elragadó ereje okozta üst-szerű talajkimosás. Mélysége a talaj kötöttségétől, az átbukó víztömeg sebességétől, az áttörés irányától függhet, s kedvezőtlen esetben a 15-20 m-t is elérheti. A Kraszna árhullámképe Ágerdőmajornál A Bódva völgyében fekvő települést először 1340- ben említik, „Precopa” néven. Neve valószínűleg szláv eredetű szó, amelynek jelentése: keresztárok földhányással. A 16. század derekán református hitre tért a falu népe, és a reformátusok birtokba vették a középkori templomot. 1562-ben a törökök felégették. 1686 után a szádvári uradalom részeként az Esterházyak szerezték meg. A 18. században többször leégett a falu, de lakói mindig újraépítették. A kőfallal kerített református templomot is a tűzvészben megsemmisült helyére emelték 1797 és 1799 között. Katolikus templomát Ybl Miklós tervei alapján 1865-ben építették. A falutól északra mélyművelésű anhidritbányát üzemeltettek, amelynek során a kibányászott anyagot őrleményként talajjavításra használták. A perkupái kőművesek sajátos alkotásai a Varbóc felől lefolyó Vízvölgyi-patakon átívelő boltíves kőhidak is. Perkupa közlekedési csomópont, vasúti összeköttetése révén közvetlenül innen közelíthetnek meg a Galyaság eldugott kis falvai. Az Aggteleki Nemzeti Park külterületén elhelyezkedő település lakosainak száma 850.
