Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. december
35 30 25 20 15 10 5 0 01.01. 02.01. 03.01. 04.01. 05.01. 06.01. 07.01. 08.01. 09.01. 10.01. 11.01. 12.01. 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 3. ábra. A szivattyúkkal átemelt napi vízmennyiség és az átemelt víz integrált összege 250 200 150 100 50 0 01.01. 02.01. 03.01. 04.01. 05.01. 06.01. 07.01. 08.01. 09.01. 10.01. 11.01. 12.01. 4. ábra. Az egyidejűleg üzemelő stabil és szállítható belvizes szivattyútelepek száma 5. ábra. Az egyidejűleg üzemelő torkolati, esésnövelő és szállítható szivattyútelepi kapacitás. 01.01. 02.01. 03.01. 04.01. 05,01. 06.01. 07.01. 08.01. 09.01. 10.01. 11.01. 12.01 A 2010. évi belvízi helyzet értékelése (1) 2010-ben a jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően a síkvidéki területeken a talajrétegek már az év elejére a 0-50 cm mélységközben közel 100%-ig telítődtek, de ekkor még a talajvízszint - a 2009 nagyon száraz nyarának köszönhetően - nem érte el a sokévi átlag szintjét. Ennek következtében a rendkívül nagy mennyiségű csapadék ellenére 2010 tavaszán még nem alakult ki rendkívüli mértékű belvíz. A talajvízszint nyár elejére emelkedett az átlag fölé, a májusi hatalmas esőzések következtében megemelkedett elöntött területek nagysága, maximálisan 224 ezer ha (június 4.) került víz alá. A csapadékos nyári időjárás miatt folyamatosan belvízvédelmi készültség volt az országban, az elöntések júliusban és augusztusban is megmaradtak, szeptember elején 22 ezer ha-t borított belvíz. Folyamatosan emelkedett a talajvízszint, december végére a síkvidékek területi átlagában az 1971-2000. közötti időszak december havi átlagértékénél mintegy 95 cm-rel magasabban helyezkedett el. Az országon belül a talajvízszint legjobban a Tiszántúlon emelkedett, ahol egyes körzetekben helyenként 200 cm-t meghaladó eltérések alakultak ki a sokévi átlaghoz képest. A Kisalföldön 40-70 cm, a Dráva-menti síkság középső területrészén és a Mezőföldön többnyire 100-130 cm közötti, a Duna-Tisza köze keleti lejtőin és a Tiszántúlon 100-200 cm közötti eltérések voltak jellemzőek. A belvizes időszak során 2010. december 28-án borított legnagyobb területet belvíz, ekkor 355 ezer ha került víz alá (/. ábra), ebből több mint 200 ezer ha volt a vetés-szántó. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület több mint 1 millió ha-t tett ki. Ez (1999 és 1966 után) az elmúlt 70 év 3. legnagyobb belvízelöntése volt az országban. Árad a Tisza Vásárosnaménynát)
