Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. november
A Mályvádi árvízi szükségtározó megnyitása a Fekete-Körösön, 1995. december A Mályvádi árvízi szükségtározó fejlesztése A KÖVIZIG az Európai Unió finanszírozásában megvalósuló KEOP programban (azonosító: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0007) előirányozta az 1975-ben létesített Mályvádi árvízi szükségtározó fejlesztését A projekt célja: az árvízi biztonság növelése és az árvízi kockázatok csökkentése a szükségtározó meglévő megnyitási helyének korszerűsítésével, egy új felső megnyitási hely kialakításával, valamint a két megnyitási hely közötti töltésmagasítással. Az épülő műtárgyak kialakítása azonos a VTT kapcsán megépült és későbbiekben megépülő tiszai műtárgyakéval. A tározó korszerűsítésével a megnyitási előkészületek megkezdése és a tényleges megnyitás között eltelt időtartam 72 óráról 1 órára rövidíthető; a tározóból történő vízvisszavezetés időtartama 44 napról 14 napra rövidül, valamint a vízvisszavezetéshez szükséges elektromos energiaigény 440000 kWh- ról nullára csökken (szükségtelenné válik a tározótér szivattyús víztelenítése). Kapcsolódó munkaként megvalósul a Fekete-Körös bal parti, tározón belüli töltésszakaszának magasítása. Nagy teherbírású burkolt út épül az Anti gátőrházhoz, valamint a tervezett felső megnyitási helyhez, mely annak működtetése, karbantartása miatt szükséges. Ultrahangos vízhozammérő helyek épülnek az alsó és felső megnyitási helyeknél. Az üzemirányítási központokat (Erdőmenti és Anti gátőrházakat) átépítik, felújítják. A projekt kedvezményezettje a KÖVTZIG. A szerződés szerinti támogatás 7,45 milliárd Ft. Megvalósítás időszaka: 2011. november 23 — 2015. augusztus 27. A Mályvádi árvízi szükségtározó A Fekete- és Fehér-Körös közötti ún. deltában helyezkedik el. A tározóteret a Fekete-Körös bal oldali töltése, vasúti töltés, tározótöltés, a dénesmajori körtöltés, valamint a Fehér- és Fekete -Körös közötti lokalizáló töltés veszi körbe. A határoló töltések teljes hossza 23,366 km. Területe 33,1 km2 (18,4 km2 erdő, 14,7 km2 szántó, rét és legelő), térfogata 75 millió m3. A területet a következő években öntötte el árvíz részben vagy teljes egészében: 1919, 1925, 1932, 1939, 1966, 1970 és 1974. A szükségtározó az 1974. évi rendkívüli körösi árvíz után épült. Üzemeltetésének kulcs-létesítménye a megnyitási hely, amely a Fekete-Körös bal oldali töltésében kialakított sajátos szerkezetű műtárgy. A széles küszöbű oldalbukó földsapkáját a tározó igénybevétele esetén le kell robbantani. A szükségtározót 3 alkalommal helyezték üzembe robbantással (1980, 1981, 1995), s mindhárom esetben hatékonyan csökkentette az árvízszintet. Az erdők értékes vadállományának védelmére 15 db ún. vadmentő magaslatot építettek, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Mályvád a körösi együttműködő árvíztározó-rendszer része. Az ide tartozó további négy szükségtározó: a Mérgesi (87,2 millió m3), a Kisdelta (26 millió m3), a Kutas (36,5 millió m3) és a Halaspuszta 35 millió m3). A rendszer 280 millió m3-es térfogata kapcsolódik a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében üzembe helyezett és épülő tiszai árvíztározókhoz. A mályvádi alsó vízbeeresztői műtárgy látványterve
