Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. november
November 1-5. November 1., hétfő A KÖRKÖVIZIG-nél megkezdődött az ár- vízvédelmi művek helyreállítása, amely áthúzódott 2010-re és a további évekre. November 2., kedd Az OKF kérésére a kolontári katasztrófával kapcsolatos feladatok további eredményes koordinálása érdekében a devecseri Operatív Törzsbe a KÖDUKÖVIZIG részéről helyszíni összekötőként Kovács László veszprémi szakaszmérnököt rendelték ki december 18-ig. November 3., szerda Megrendezték az EKÖVIZIG „Szfiha-völgy árvízi rekonstrukciója” c. projektjének (ÉMOP- 3.2.1/D-2f-2009-0007) záró rendezvényét. A szerződéses összeg 91 millió Ft volt, a projekt et 2011 januárjában zárták el. A KÖDUKÖVIZIG üzembe helyezte a Torna-patak kolontári és karakói távjelző vízmércéit, 15 perces mérési és lekérdezési idővel. Mérés a Torna egyik mellékágán A Szuha-völgy árvízi rekonstrukciója A rekonstrukció keretében a vízfolyás ÉKÖVIZIG kezelésű teljes (0+000-22+300 tkm szelvények közötti) szakasza felülvizsgálatra került, azonban tényleges beavatkozások csak lokálisan, a legkritikusabb szakaszokon történtek (többek között természetvédelmi előírások miatt). A patak teljes hosszában NATURA 2000 terület, ami miatt fokozottan figyelembe kellett vennünk a természetvédelmi, vízminőségi, ökológiai szempontokat. A projekt összes költsége 88 millió Ft volt. A munkákat 2010. december 31-re fejezték be. Árhullám levonulás Az árhullám víztömegének mozgása a folyó egy felső keresztszelvénytől valamelyik alsó keresztszelvényéig. A leggyakrabban vizsgált hidrológiai és hidraulikai jellemzők: a vízszínesés (cm/km), a vízmozgás középsebessége (m/s), a vízhozam (m3/s), a vízállás (cm). Külön figyelmet érdemel a vízállás tetőzésének haladása, amelynek sebessége nagyság, sőt irány szerint is eltérhet a vízmozgás középsebességétől. Kis esésű folyóknál leginkább lassabb annál. Mellékfolyók, vagy a befogadó folyó visszaduzzasz- tása, és/vagy vízszín-süllyesztő hatása esetén a tetőzés haladása a vízfolyás irányával ellentétes is lehet. Nyomvályús töltéskorona... Schneider József visszaemlékezése Ahogy az árvédelmi töltésrendszer fejlődött az országban, s gyűltek az árvízi tapasztalatok, úgy vált egyre kiforrottabbá az árvédekezés rendszere. Míg a 19. század hetvenes éveiben a laikus közvélemény a mindenhez értő szolgabírót tekintette a védelem legelhivatottabb vezetőjének, a századfordulóra kialakult árvízvédelmi rendszer kulcsfigurái a mérnökök és a begyakorlott társulati munkás csapatok lettek. Az egyik kiváló, a gátak árvíz elleni védelmében számos újítást alkalmazó mérnök, Schneider József így emlékezett vissza a hőskorra, amikor a szolgabíróról „legendák égész sorával ejtették bámulatba a fiatalabb nemzedéket. »Hogyjelent meg itt — a veszedelem színhelyén, természetesen lóháton — a legválságosabb pillanatban a szolgabíró, és ejtette bámulatba mentő eszméével a megriadt lakosságot; hogy ugrott be amott a szur- tosi gátnál a vízbe, és miként tömte el a Balázs huszárjának újdonatúj mentjével a veszedelmesfolyást, míg előhoz- ták a földes-zsákokat... «. Mérnökről a legenda ily alakban ritkán tartotta fönn a hőstettek emlékeit, mert neki akkor is már többnyire a szerény tanácsadó szerepe jutott. A gond, a teher, a munka az övé volt mindenütt, a dicsőség a szolgabíróé, a polgármesteré, az alispáné. (De] a legendák korszaka letűnt! Míg ezelőtt nagy vizeknél a közigazgatás minden ágazata szünetelt, az igazságszolgáltatás csarnokai bezárultak, az iskolákban előadásokat nem tartottak, sőt a lelkész nem egyszer a gáton tartotta a feltámadás napján a húsvéti misét: addig ma, soksgor a közigazgatási hatóságok is csak a társulatok kötelességszerű jelentéseiből tudják, hogy árvíz van; a közönség pedig békésen, zaklatás nélkül végzi napi teendőit." (Schneider József: Az árvíz ellen való védekezés. Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye, 1904, 477-491. p.) Közerő Az elemi csapások (árvíz, belvíz, stb.) kártételeinek elhárítására, ill. megszüntetésére az arra jogosult szerv által közmunka végzésére igénybe vett, munkaképes személyekből alakított csapat. Az árvízvédekezéshez alkalmazható közerőt évenként számba veszik, brigádokat alakítanak és kijelölik ezek vezetőit.
