Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. október
Tüskevár Veszprém megye nyugati részén, a Somló-hegytől néhány kilométerre, a Torna-patak északi partján fekvő település jelenlegi lakosainak száma 600 fő. Egykor Nagy-Jenőnek nevezték, ami arra is utal, hogy az itt lakóknak elődei a Jenő törzsből származott, katonáskodásra is fogott jobbágyok voltak. A település későbbi nevét a török időkben kapta, amikor az itteni, a falut körülvevő védelmi sáncokat Kovács Mihály parancsnok tüskés-bozótossal telepítette be. A falu történeti előzményei azonban a római korra nyúlnak vissza, amit az itt talált régészeti leletek bizonyítanak (cseréptörmelék, épület darabok, pénzérmék, szarkofágok, Minerva szobrocska stb.). A magyar alapítású pálos rend 1310 táján kolostort is emeltetett a patak partján. írásos emlékek 1321-ben említik először. A szerzetesrend birtokainak gazdálkodása meghatározta a község életét egészen 1786-ig, amikor valamennyi szerzetesrendet feloszlatva a pálosok is elhagyták a kolostort. Az épület ekkortól kezdett romossá válni, pusztulni. Földesura a győri püspök volt. A lakosság nagy része jobbágyokból állt. Önálló bírói székkel rendelkezett. Volt malma, fazekasipara, kovácsa, de volt a faluban bognár, kádár, asztalos, hentes, cipész, valamint kocsmá- rosok és állattenyésztők. A település katolikus temploma a környék egyik legszebb barokk stílusú épülete. A mennyezetén látható freskó a hajdani Szt. Pál remeterend kolostorának emlékét idézi. Apácatorna A Torna-patak bal partján fekvő, eredetileg Torna nevű település első okleveles említése 1317-ből származik, de valószínűleg már a 13. században is lakott volt. A település a királyi várbirtok-rendszerhez tartozott, nevezetesen a Somlói vártartományhoz, annak kialakulása után. 1596-ban a török hadak Tornát teljesen lerombolták. 1660-ban puszta, később hosszú ideig lakatlan, majd 1753-ban újra telepítették. Benépesülése után nemesi falu lett. 1908 óta hívják Apácatornának. Nevét a Marcal folyó mellékvizéről, a Tornáról, illetve a somlóvásárhelyi apácakolostor kapta, amelynek egyik birtoka volt. A Torna-patak magas partján álló templomhoz mellékkápolnaként csatlakozik az Árpád-kori templom egykori szentélye, amely a XIII. század második felében épült. Épített örökségének kiemelkedő darabja Árpád-kori templomának szentélye. Kisberzseny A Torna patak jobb partján, a Torna-Marcal torkolata közelében fekvő településről 1398-ból maradt fenn az első írásos adat, Nemes Berzseny néven. A 14. és a 15. században a somlói vár tartozéka volt. Lakói egytelkes nemesek és parasztok voltak, kiknek fő megélhetési forrása a földművelés és a szőlőművelés volt még az 1900-as évek eleje körül is, csakúgy, mint napjainkban. A falu nevezetes épített örökségét jelenti a katolikus templom. I Vörösiszap „folyam” (2010. október 4.) I A Marcal színei
